A Dunkirk című filmben Nolan a háborús filmekben megszokott kliséket kihagyva, a szükségesnél több pátosz és melodráma alkalmazása nélkül nyúlt hozzá a témához, nem akarja mindenáron a néző szájába rágni, mekkora hősök is voltak a brit katonák.
2017. július 29., 14:562017. július 29., 14:56
2017. július 29., 14:562017. július 29., 14:56
Sci-fi alkotások – Eredet, Csillagok között – és képregényfilmek – a remekre sikerült Batman-trilógia – után Christopher Nolan „földhözragadtabb” témát talált legújabb filmjéhez, és egy megtörtént, második világháborús esemény, az angol expedíciós hadsereg Dunkerque-ből (angol nevén Dunkirk) történő kimentését feldolgozva forgatott történelmi mozit. És milyen jól tette.
A történelmi háttér bizonyára sokak számára ismerős: 1940-ben a német hadigépezet az észak-franciaországi Dunkerque-ig, vagyis
vagy hadifogságba esik.
Az angol hadvezetés, illetve Winston Churchill utasítására ekkor kisebb és nagyobb, magántulajdonban levő hajók százai indultak el a csatorna túloldalára, hogy a német vadászgépek és bombázók támadásai közepette hazaszállítsák az angol katonákat.
nem akarja mindenáron a néző szájába rágni, mekkora hősök is voltak a brit katonák – hiszen mégiscsak egy vesztes hadjárat lezárásáról van szó. A rendező-forgatókönyvíró abban is szakított a hagyományos megközelítéssel, hogy a történetmesélés nem lineárisan halad.
Fotó: The Independent
Az idősíkok váltakoznak, miközben három szemszögből, a földről – egy, a németek elől mindenáron menekülni akaró fiatal angol közlegény –, a vízről – egy, a katonák mentésére induló kisméretű hajó tulajdonosa – és a levegőből – egy Spitfire vadászgép pilótája – perspektívájából mutatja meg, hogyan zajlott az emberfeletti erőfeszítést kívánó mentőexpedíció.
reményvesztetten, kétségbeesve, a menekülést jelentő hajókra várva a tengerparton, úszva menekül egy megtorpedózott vagy lebombázott hajóról, esetleg a mentőhajó legénységének tagjaként, vagy vadászpilótaként részese az eseményeknek.
amellyel az alkotók szavak nélkül is – a film jellegzetessége, hogy nagyon kevés benne a párbeszéd – megjelenítik a szereplők érzelmeit, a rettegést, és a klausztrofób, kényelmetlen érzés megteremtésével tökéletesen visszaadják, milyen lehetett a hajókra zsúfolt katonák sorsa.
Fotó: The Guardian
A szereplőgárda is remekel: Tom Hardytól a sokkos állapotban levő, a hajója elsüllyesztését egyedüliként túlélő katonát alakító Cillian Murphyn át a hajójával a mentőexpedícióban mindenáron részt venni kívánó kisembert játszó Mark Rylance-ig kitűnő alakításokat látunk.
Bár van néhány csatajelenet, nincsenek percekig tartó, bombasztikus lövöldözés-orgiák: a Ryan közlegény megmentésében látott gore-jelenetek hiányoznak, nincsenek leszakadó testrészek és spriccelő vér, a légicsaták pedig – legalábbis többnyire –
Vannak persze nehezen emészthető részek – például amikor a Tom Hardy játszotta vadászgéppilóta leállt motorral, siklórepülés közben is képes lelőni egy német Stukát, vagy amikor a Heinkel 111-es bombázó üldözésekor alig lőnek rá –, ez azonban a „még belefér” kategóriába tartozik.
A Dunkirk ettől még az egyik legjobb második világháborús film. Egyben Christopher Nolan eddigi rendezői pályafutásának is kiemelkedő alkotása.
Dunkirk - Amerikai-angol-francia történelmi dráma, 106 perc, 2017
Rendezte: Christopher Nolan. Szereplők: Harry Stiles, Mark Rylance, Tom Hardy, Cillian Murphy, Kenneth Branagh. Írta: Christopher Nolan. Kép: Hoyte Van Hoytema. Zene: Hans Zimmer. Értékelés az 1-10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!