Újabb olyan horrorfilm került a mozikba, amely számos korábbi – köztük sok klasszikus – alkotásból merít, az így összerakott egyveleg azonban még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jól sikerültnek.
2015. március 06., 11:572015. március 06., 11:57
A Lazarus hatás című, a holtak feltámasztásának ősrégi témáját boncolgató mozi a történethez felhasznált korábbi filmek – felismerhető a Frankenstein, a Kedvencek temetője, Az egyenesen át, Az ördögűző, A kör, A jelenés – közül sajnos csupán a legroszszabbak színvonalát éri el.
A sztori eleve sztereotip szituációval indít: egyetemi kutatók egy csoportja kifejleszt egy olyan szérumot, amelyet a bibliai történet szerint Krisztus által feltámasztott Lázár után Lazarusnak neveznek el, és amely a kellő elektromos impulzussal kiegészítve feléleszti a halott szövetet. (Helló, doktor Frankenstein!).
A szérumot először egy kutyán próbálják ki sikerrel, ám még idejük sincs elmerengeni azon, hogy a kutyatúlvilágról visszahozott eb meglehetősen furcsán viselkedik, mivel a kutatást finanszírozó cég azonnal elkobozza összes felszerelésüket. Persze azért tartalékban még van némi szérum, amire szükség is lesz, az egyik kutató, Zoe ugyanis áramütés következtében sajnálatos módon elhalálozik, úgyhogy kutatótársa – egyben vőlegénye – a kollégák ellenkezésével nem törődve újraéleszti.
Egy ideig úgy tűnik, minden rendben, azonban a lány egy idő után furcsa, paranormális képességekre tesz szert, végül pedig a kutatócsoport tagjai azzal szembesülnek, hogy a túlvilágról valami egészen más tért vissza, mint amit vártak.
A film egyetlen percig sem tud hiteles lenni, a túlvilágról, illetve az etikáról szóló vulgárteológiai és -filozófiai elmélkedések felszínesek és közhelyesek, a történet pedig teljes mértékben kiszámítható. Az alkalmazott effekteket Az ördögűző és a Frankenstein óta már annyi, hasonló tematikájú utánérzésben felhasználták, hogy magára valamit is adó rendező csak akkor alkalmazza őket, ha éppen semmilyen eredeti ötlete nincs, viszont nagyon kellene már valami pénz. Maga a film is olyan, mint a több, eltérő forrásból származó tagból összefércelt Frankenstein-szörny.
A jobb napokat – és filmszerepeket – is látott Olivia Wilde sem képes semmit hozzátenni a filmhez – az egész teljesen olyan, mintha mindenki csak azért ugrott volna be a filmbe, mert megugrott a svájcifrank-hitelének az árfolyama, és sürgősen valami pénzforrásra volt szüksége, függetlenül attól, milyen nívójú a produkció, amiben szerepel. Ennek nyomán a film mondanivalója tömören annyiban foglalható össze, hogy ne játssz Istent, mert elvisz az ördög. Ennél pedig azért több kell egy jó történethez. n Balogh Levente
A Lazarus hatás (The Lazarus Effect – amerikai thriller, 2015, 83 perc). Rendezte: David Gelb. Szereplők: Olivia Wilde, Evan Peters, Mark Duplass, Sarah Bolger. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner.
Értékelés az 1–10-es skálán: 4
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!