Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját adták át pénteken a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
2022. február 11., 18:002022. február 11., 18:00
2022. február 11., 18:032022. február 11., 18:03
„Óriási jelentőségű és impozáns vállalkozás átadására kerül sor ma: mostantól az OSZK rendelkezik Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal, amely évente 10 millió oldal digitalizálását teszi lehetővé, és alkalmas a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására” – mondta el az ünnepélyes átadás alkalmából a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kiemelte: az erre elköltött csaknem 10 milliárd forint alkalmassá teszi az OSZK-t arra, hogy korszerűen tegye közzé és jelenítse meg mindazt, amit nemzeti értékként őriz; így az eddig kevéssé kutatott dokumentumok is elérhetővé válnak az egész világ számára.
A digitalizáció a modern kor parancsa, a mai napon ezért jó két évtizedes adósságot sikerült törleszteni; Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is – méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely.
Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtárost, hanem egy jó menedzsert is kell keresni az intézmény élére. „Rózsa Dávid főigazgatósága óta 560 köbméter szemetet és lomot távolítottak el az épületből, és a nemzeti könyvtár 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják” – méltatta az OSZK vezetőjét.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Mint hangsúlyozta: a digitális kulturális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha a különböző intézmények nem szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen válik elérhetővé. Ehhez akár jogszabály-módosítást is érdemes végrehajtani – vélekedett Demeter Szilárd. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a kormány 2016-os döntése értelmében, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretében európai szinten is a legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központot tudtak kialakítani.
Az OSZK digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió megkeresés érkezett – jegyezte meg. Mint hozzáfűzte, a digitalizációs központban klimatizált teret építettek ki, valamint kidolgozták a szükséges hardveres és szofveres környezet is, ennek köszönhetően a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges. Az eszközpark aggregált kapacitása 10 millió levilágított oldal évente, a lapbehúzó szkenner óránként 10 ezer oldalt képes feldolgozni, de hangfelvételek, mozgóképek digitalizálása is lehetséges a központban.
Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hozzátette, a létrejött kapacitás 23 millió könyv tárolására, keresésére ad lehetőséget, ez a rendszer pedig kiterjeszthető a többi könyvtárra, sőt a múzeumokra vagy még nagyobb intézményi körre is. Több telephelyen, katasztrófatűrő kialakításban összesen 22 ezer terabyte felhőalapú tárterület jött létre a KIFÜ üzemeltetésében a projektben létrehozott informatikai rendszerek elhelyezésére, futtatására. Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum és az OSZK között létrejött együttműködésről szólva elmondta: annak célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!