Kották Kolozsvárról is: átadták az Országos Széchényi Könyvtár korszerű digitalizáló központját

A digitalizáció a modern kor parancsa, a mai napon ezért jó két évtizedes adósságot sikerült törleszteni; Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is – méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely.

Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtárost, hanem egy jó menedzsert is kell keresni az intézmény élére. „Rózsa Dávid főigazgatósága óta 560 köbméter szemetet és lomot távolítottak el az épületből, és a nemzeti könyvtár 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják” – méltatta az OSZK vezetőjét.

Az OSZK digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió megkeresés érkezett – jegyezte meg. Mint hozzáfűzte, a digitalizációs központban klimatizált teret építettek ki, valamint kidolgozták a szükséges hardveres és szofveres környezet is, ennek köszönhetően a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges. Az eszközpark aggregált kapacitása 10 millió levilágított oldal évente, a lapbehúzó szkenner óránként 10 ezer oldalt képes feldolgozni, de hangfelvételek, mozgóképek digitalizálása is lehetséges a központban.

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hozzátette, a létrejött kapacitás 23 millió könyv tárolására, keresésére ad lehetőséget, ez a rendszer pedig kiterjeszthető a többi könyvtárra, sőt a múzeumokra vagy még nagyobb intézményi körre is. Több telephelyen, katasztrófatűrő kialakításban összesen 22 ezer terabyte felhőalapú tárterület jött létre a KIFÜ üzemeltetésében a projektben létrehozott informatikai rendszerek elhelyezésére, futtatására. Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum és az OSZK között létrejött együttműködésről szólva elmondta: annak célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.