Vallasek Júlia és Péterfy Sarolt a Fogoly utcai színpadon
Fotó: Kiss Gábor
Többkötetes kiadványt állít összeállítani nagyapja, Jékely Zoltán levelezéséből és naplóbejegyzéseiből Péterfy Sarolt magyarországi irodalomtörténész, az író, költő legfiatalabb unokája, aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt szombaton. Az eseményen Vallasek Júlia irodalomtörténész beszélgetett Péterfy Sarolttal Jékely Zoltán és édesapja, Áprily Lajos hagyatékáról.
2018. május 13., 12:482018. május 13., 12:48
2018. május 14., 11:072018. május 14., 11:07
„Kevés személyes élményem kötődik a nagytatámhoz, ezért különösen érdekelnek a levelezései és a naplója, bár igyekszem elsősorban irodalomtörténészként hozzáállni a témához" – mondta Péterfy Sarolt.
Mint Péterfy Sarolt mondta, az apa-fiú levelek ebben az esetben azért érdekesek, mivel mindketten költők voltak, így többnyire a megjelenő versekről, azok témáiról szólnak. Áprily apai tanácsokkal látta el Jékelyt, aki édesanyjának nosztalgikusabb és szeretetteljesebb hangvételű leveleket írt.
Péterfy Sarolt elmondása szerint Jékely leveleit nehéz időben meghatározni, ugyanis nem írt rájuk keltezést, ezzel ellentétben Áprily lejegyezte a pontos dátumokat, így az ő levelei alapján tudja beazonosítani a többit is. A beszélgetésen elhangzott,
„Éppen ezért ebben az álomnaplóban nincs sem sorrend, sem bármilyen összefüggés, ami szintén nem könnyíti meg a dolgomat” – ecsetelte Péterfy Sarolt. Hozzátette, a költő állandóan idézeteket, gondolatokat, mondattöredékeket jegyzetelt a zsebnaptárába vagy a noteszébe, de ha éppen ezek nem voltak kéznél, akkor színházi belépő vagy vonatjegy is megfelelt a célnak.
Fotó: Kiss Gábor
A költő alkotói stílusát erőteljesen jellemzi a túlzás, erre példaként unokája mosolyogva mesélte el Jékely egyik levélrészletét, amely szerint „már halálán volt", hiszen napszúrást kapott az olasz tengerparton. Hasonló szóhasználattal jegyzi ezt fel a naplójában is, ahol kiegészíti a szobalány részletes leírásával, aki betegsége során ápolta őt.
Jékely Zoltán Nagyenyeden született, így számára Erdély a gyermekkor misztikus világát jelképezte. Bár kevés időt töltött ezen a vidéken, mégis különös kötődéssel ragaszkodott hozzá. Leveleit számos esetben „Zsoli Kolozsvarensis" néven írta alá. Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, illetve a Termés című folyóiratot szerkesztette. Marosvásárhelyen megismerkedett Jancsó Adrienne előadóművésszel, aki nemsokára a felesége lett.
A költő szeretett horgászni, „horgászrelikviát" hozott létre, ami számára fontos és érdekes dolgokból tevődött össze: ilyen például egy szokatlan gyökérdarab, amelybe ő valamilyen nongifuratív szobrot képzelt bele. Mint a beszélgetésen elhangzott,
Ebben az időszakban tragikus fordulatot vett a magánélete, ugyanis a háborúban meghalt a sógora, amit hónapokon keresztül nem tudott megírni a családjának, hiszen a háború miatt a posta nem működött. Ennek ellenére többször is megírta ugyanazt a levelet, reménykedve, hogy eljut a címzetthez. Jelenleg még tart a hagyaték átfésülése, illetve a költő életpályájának rekonstruálása a levelezésekből és a naplófeljegyzésekből, ám a folyamat végén az irodalomtörténész többkötetes kiadványt szeretne összeállítani.
Görbe Helga
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!