A transzszilvanizmusnak ma egyetlen célja van: a kisebbségben élő magyarság nemzeti öntudatának az erősítése – jelentette ki Csapody Miklós magyarországi irodalomtörténész a Korunk folyóirat alapítása 90. évfordulója alkalmából megszervezett kolozsvári konferencián kedden délután.
2016. november 10., 14:122016. november 10., 14:12
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében tartott rendezvényen Csapody Miklós Vendégek a szomszéd várban. A Korunk és az Erdélyi Helikon szerzői egymás folyóiratában című előadásban többek közt arról értekezett, hogy a két folyóirat közötti konfliktus 1926 és 1940 között éppen a transzszilvanizmussal kapcsolatos nézetkülönbségekből fakadt. Csapody azonban nem magáról a konfliktusról, inkább azokról a szerzőkről beszélt, akik mindkét kiadványban publikáltak: összesen hatvan korabeli közéleti személyiségről, íróról van szó.
Csapody Miklós kifejtette, a transzszilvanizmusnak mint a románoknak és a szászoknak szánt ideológiai kínálatnak csupán egy hibája volt: nem kellett nekik. Mint részletezte, a Korunkban és az Erdélyi Helikonban is publikáló hatvan szerző nem csupán „átjárt néha a szomszéd várba, hanem mindkét helyen otthon volt”. Hozzáfűzte, a nézetkülönbségek ellenére a két lap közötti ellentét csak látszólag volt kibékíthetetlen.
Az irodalomtörténész azt is elmondta, a „gyakorlati” erdélyi magyar politizálás a két világháború között sikertelennek bizonyult Romániában, ezért az értelmiség az igazi nemzetpolitikát a szellemi életben, az irodalomban kényszerült folytatni. A két folyóirat ugyanakkor egyfajta irodalmi koalíciót is kötött, azaz mindketten kizárták a marxista baloldal és a radikális jobboldal képviselőit. Bár a Korunk szerkesztői a Helikont provinciális nyugatutánzónak tartották, idővel rájöttek, hogy együtt tudnak működni a szociográfia, illetve a valóságból ihletődő irodalom terén. Minkét folyóiratnál ugyanis közös volt a cél, az, hogy az irodalom a magyar nyelv megtartását szolgálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!