2009. január 15., 10:012009. január 15., 10:01
„Januártól hétvégeken, szombat éjszakánként már hallhatók azok a régi vagy újabb rádiójátékok, amelyeknek korlátlan ismétlési jogát az MR megvette. Az a terv, hogy ezek a hangjátékok megjelenjenek az interneten” – mondta el az MTI-nek Solténszky Tibor, az MR1 Kossuth Rádió Művészeti Produkciós Szerkesztőségének vezetője.
A világ első hangjátéka a Comedy of Danger, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1924. január 15-én közvetítettek, Richard Hughes (1900–1976) angol író munkája, és a BBC brit közszolgálati rádió felkérésére született (magyar változata 1974-ben készült Veszély címmel).
„Magyarországon Somogyvári Gyula műve az első úgynevezett mikrofonra írt rádiójáték, melyet 1927 májusában sugárzott a rádió, a címe Hazatérés volt. A műfaj történetét nem nagyon dolgozták föl könyvekben, de a 70-es években még tanították a középiskolákban a filmesztétika keretében. Cserés Miklós doktor a rádiózás esztétikájával foglalkozott inkább népszerű és a szakmának szóló könyveiben” – jegyezte meg a szerkesztőség vezetője.
Solténszky Tibor kifejtette, hogy a magyar rádiójáték fénykora egybeesik a sztereó rádiózás elterjedésével. A hangjáték az 1970-es években különleges „moziélménnyé” tudott válni ezzel a technikával. Írói életműveket lehetett építeni a műfaj népszerűségére alapozva; Szakonyi Károly és Mándy Iván (1918–1995) munkássága is példa erre. Az 1990-es évek elejétől, közepétől változott meg a rádiózás: megjelentek a kereskedelmi rádiók – sok könnyűzenét sugározva –, és ezzel rengeteg hallgatót „elszippantottak” a közszolgálati rádiótól, nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen is. „Az MR1 Kossuth Rádió műsorán naponta van felolvasás vagy rádiójáték, s a hallgatottság – a fölmérések szerint – fél és másfél százalék körül mozog, ez több tízezres hallgatótábort jelent. Az emberek ma is szeretik a hangjátékot, és az a vágyuk, hogy mindig azonos időben hangozzék el” – egészítette ki az elmondottakat Solténszky Tibor.
A klasszikus irodalmi művek feldolgozása mellett az MR szerkesztősége intenzíven dolgozik kortárs szerzők munkáin, most például Borbély Szilárd, Garaczi László, Erdős Virág, Vinnai András – aki az MR felfedezettje –, Mikó Csaba, Kovács András Ferenc erdélyi író, Parti Nagy Lajos és Spiró György rádiójátékain.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.