
A kolozsvári Szent Cecília Kórus és Zenekar nyitja meg a Magyar Egyházzenei Fórumot a gyönyörűen felújított Szent Mihály-templomban pénteken
Fotó: Magyar Egyházzenei Fórum/ Facebook
Nagyszabású egyházzenei fórumot rendeznek az augusztus 14. és 21. közt tartandó Kolozsvári Magyar Napok keretében. A sorozatot a kincses város nyolc templomában tartják: negyven kortárs magyar zeneszerző 77 egyházi alkotása csendül fel liturgikus keretben vagy koncert formájában.
2022. augusztus 11., 13:482022. augusztus 11., 13:48
Egyházzenei fórumot rendeznek a Kolozsvári Magyar Napok keretében, az eseménysorozaton a rendszerváltás óta született magyar egyházzenei alkotásokat állítják az érdeklődés középpontjába, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. A fórumot a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezi együttműködésben az Auris Művészeti Ügynökséggel, a történelmi egyházak és az Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatásával.
A sorozatot Kolozsvár nyolc templomában tartják augusztus 14. és 21. közt: negyven kortárs magyar zeneszerző 77 egyházi alkotása csendül fel liturgikus keretben vagy koncert formájában. A rendezvények a közönség számára nyitottak és ingyenesek. A Magyar Egyházzenei Fórum művészeti vezetője Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző, karmester.
Amint szervezők írják, globalizált világunk egyre látványosabban szembesül az általános érték- és minőségvesztéssel, mely áthatja napjainkat, teret hódít a közgondolkozásban, megjelenik az élet számos területén. Ezért különös jelentősége van annak, hogy a magyar zeneszerzők, előadók, templomi szolgálatot teljesítő egyházzenészek kicseréljék tapasztalataikat és elősegítsék az egyházzenei alkotások találkozását a hívő közösségekkel.
– olvasható a közleményben. A fórumon jeles fellépők teszik tiszteletüket: a több mint három évtizede működő Ars Nova Énekegyüttes, amely Magyarország egyik legnevesebb képviselője a világ kortárs zenei kóruskultúrájában. Az együttes Európa szinte miden országában koncertezett, és több alkalommal turnézott az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában is.
Az Ars Nova Énekegyüttes számára több magyar zeneszerző ír rendszeresen darabokat, bemutatók tucatjai fűződnek hozzá. Fellép a Nyíregyházi Cantemus Kórus is, amely Magyarország egyik legizgalmasabb vokális műhelye, több mint négy évtizeddel ezelőtt született az alapító Szabó Dénes Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel is elismert karnagy keze alatt. A kórus repertoárján az oratorikus és a capella irodalom minden stílusa megtalálható a reneszánsztól napjaink zenéjéig. Szintén Kolozsvárra jön a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusa: az 1888-ban alapított Székesegyházi Énekiskola Pécs város egyedülálló egyházzenei műhelye volt.
Az énekkar egy év alatt megközelítőleg harminc különböző misekompozíciót és mintegy hetven különböző motettát ad elő, a 16. századtól napjainkig terjedő liturgikus zenei repertoárból. Fellép a Seventeen Singer Énekegyüttes is, amely 17 professzionális kórusénekesből áll, akik többek között a Purcell Kórus, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Énekkarának tagjai.
Nem hiányzik a műsorból a kolozsvári Szent Mihály-templom Szent Cecília kórusának és zenekarának fellépése sem. A Szent Mihály-templomban a színvonalas egyházzenei szolgálat hosszú múltra tekint vissza, erről tanúskodik az épület gyönyörű hangszere is, a gazdag kottatár, és számos neves zenész, közöttük Ruzitska György, Zsizsmann Rezső vagy Borsay Samu munkássága is.
A Szent Efrém férfikar is koncertezik Kolozsváron, Magyarország legnépszerűbb énekegyüttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás. A Szent Efrém férfikar kezdetben a bizánci rítusú kereszténység rendkívül változatos zenéjére specializálódott, és ezzel a repertoárral ért el sikereket hazájában és külföldön egyaránt. Tizenhárom lemezük jelent meg. Az együttes tagjai sokoldalú kamaraénekesek, akik átiratokat, átdolgozásokat és saját műveket is készítenek a Szent Efrém férfikar számára.
az 1997-ben alakult énekkar repertoárja a gregoriántól a reneszánsz és barokk templomi zenén át a kortárs magyar egyházzenéig terjed. A kolozsvári UniCante egyetemi kórus fellépése is szerepel a programban.
A reneszánsz művektől a kortárs magyar és idegen nyelvű alkotásokig minden olyan komolyat-vidámat, egyházit-világit, régit-újat, hangzatosat-fülhegyezőt szívesen énekelnek. A programokról további részletek a Kolozsvári Magyar Napok honlapján olvashatóak.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!