2012. május 14., 08:262012. május 14., 08:26
A Szigligeti Színház most nem az elegáns, frissen restaurált, százéves színházépületbe invitálja különleges színházi élményre vágyó nézőit, hanem egy használaton kívüli, város széli malomba, ahol az emberi sors, az elkerülhetetlen végzet természetes módon jelenítődik meg és fonódik egybe a mag kenyérré válásának folyamatával.
Kortárs, mert újszerű tehát a megközelítés, amellyel Szabó K. István rendező most színpad nélkül színpadra állítja a több ezer éves mítosz-tragédiát, ám a „maghoz”, a történethez, az akkor és most is, bármikor aktuális mondanivalóhoz nem nyúl hozzá, megtartja a művet lefordító Babits Mihály sorait is. A színdarab formája azonban nagyon is különleges: anélkül, hogy túl sokat elárulnánk, azt akár praktikus okokból is jó tudni, hogy a Malomba nem nagyestélyiben kell menni, és hölgyeknek lehetőleg nem tizenkét centis cipősarokkal, az előadás ugyanis kvázi interaktív.
A király, Oedipusz (általában Dimény Levente), illetve mások utasítására többször fel és le is kell mászni a lépcsőkön, és az előadás ideje alatt sem ül a közönség folyamatosan. A mag, a liszt, az őrlés, mint a sors malmai, folyamatos szereplők a műben: így lesz az ártatlan, szülei akarata ellenére megmenekült gyermekből (Varga Balázs) önmagát, kilétét kutató felnőtt (Dimény), majd végzetébe beletörődött agg (Dobos Imre).
Ez a hármasság akár a darabban nem, de az eredeti tragédia szövegében még szereplő találós kérdés analógiája is lehet: sorsfordító momentumok hírnöke, a Szfinx azt kérdi, mi az, ami reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon jár. S hiába fejti meg Oedipusz a rejtvényt, arra csak túl későn ébred rá, hogy az ember hármas metamorfózisának elkerülhetetlensége a saját sorsát is meghatározza. A magból kenyér lesz – s a kenyér végül a maga valójában meg is testesül, de már nem szigorúan a darabban, hanem az előadás részeként, taps nélkül útjukra engedett nézők kezében.
A színészek megrázó játéka, az izgalmas, eredeti zenei kíséret, a kényszerzubbonyra, illetve liszteszsákokra egyaránt emlékeztető jelmezek és a jól kihasznált, rendhagyó helyszín miatt megéri a kellemetlenség, el kell menni a malomba, és meg kell nézni ezt a különös Oedipuszt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok