A szépen felújított Teleki-kastély és a benne működő múzeum vonzza a turistákat
Fotó: Koltói Teleki-kastély/Facebook
A Petőfi-bicentenárium évében megújul, korszerűsödik, interaktív elemekkel egészül ki a koltói múzeum kiállítási anyaga. Szász Imre múzeumvezető a Krónika megkeresésére elmondta, az intézmény több eseményt is szervezett, illetve szervez március 15. körül, valamint egész esztendőben. A máramarosi település múzeumában a költőhöz és hitveséhez, valamint a korabeli hírességekhez fűződő emlékek tekinthetők meg.
2023. március 15., 09:102023. március 15., 09:10
A Máramaros megyei Koltó azért számít az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek, mert a Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit a költő Szendrey Júliával Teleki Sándor gróf meghívására. Petőfi Sándort közeli barátság fűzte a településen gazdálkodó „vad grófhoz”, ennek köszönhetően a költő több alkalommal is ellátogatott a környékre.
A településen már az elmúlt hétvégén is szerveztek eseményt március idusához kapcsolódóan: ünnepi istentiszteletet, megemlékezést tartottak az 1848-as szabadságharcról, megnyitották a Gy. Szabó Béla grafikusművész alkotásaiból álló, a kincses városból érkezett kiállítást. A tárlatmegnyitón Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkész, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója tartott előadást a művész életéről. A forradalomra emlékező rendezvény keretében koszorúztak a kastély parkjában, valamint a temetőben gróf Teleki Sándor és az elesett koltói honvédek sírjánál.
Petőfi és Szendrey Júlia szobra a koltói Teleki-kastély parkjában látható
Fotó: Koltói Teleki-kastély/Facebook
Március 15-én kvízestet tartanak a Petőfi-bicentenárium alkalmából – felnőtt csoportok versenyeznek majd. Egyébként a Petőfi-kvízesteket Nagybányán szervezi az RMDSZ, ennek lesz egy koltói szakasza is. Szász Imre, a koltói múzeum vezetője lapunknak azt is elmondta, a Petőfi-emlékévben az intézmény gyűjteménye iránt már most fellendülni látszik az érdeklődés, de általában áprilisban szokott beindulni igazán a turistaforgalom.
Interaktív, digitális elemekkel szerelik fel a tárlat anyagát
„Folyamatban van gyűjteményünk felújítása, a munkálat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével történik. Reméljük, hogy a szeptemberi Petőfi-ünnepségre készen leszünk vele, megújul a meglévő, a Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteiről szóló állandó tárlatunk. Interaktív, digitális elemekkel bővül a gyűjtemény, a mai látogató igényeihez igazodva” – emelte ki Szász Imre.
A múzeum vezetője felsorolta, hogy március 18-án szavalóversenyt tartanak a bicentenáriumhoz kapcsolódóan – a vetélkedőre nagyon sokan jelentkeztek Erdély minden régiójából és Magyarországról is. A verseny három korcsoportnak szól: gyerekeknek, középkorú felnőtteknek és idősebbeknek, vagyis nyugdíjasoknak.
A koltói múzeumban a költőhöz és hitveséhez, valamint a korabeli hírességekhez fűződő emlékek tekinthetők meg, többek közt a rózsafából készült nászágy
Fotó: Rostás Szabolcs
A múzeum igyekszik majdnem minden hónapban valamilyen bicentenáriumi rendezvényt szervezni, tervezik, hogy bevonják a helyi iskolát, és a gyerekek segítségével májusban a múzeumok éjszakáján interaktív látogatást tartanak. „Június elején tartják a koltói falunapokat, ehhez kapcsolódóan is lesznek események, és szeptemberben van a legfontosabb Petőfi-eseményünk” – ismertette a múzeum vezetője. Arról is beszélt, havonta időszakos kiállításokkal készülnek.
Tárgyi emlékeknek köszönhetően elevenedik meg Petőfi és Jókai barátsága, a Teleki Sándor-emlékszobában a nemesi család története és a forradalmi múlt, és Teleki Blanka tiszteletére is emlékszobát rendeztek be.
Petőfi a híres somfa alatti kőasztalon írt verseket
A patinás kastély felújítása 2020-ban fejeződött be, az impozáns, szép látvány azóta tovább erősíti a hely turisztikai vonzerejét. Az impozáns épületet 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből korszerűsítették. A közigazgatásilag Koltó és Katalin településekből álló község lakosainak többsége magyar nemzetiségű.
A kastélyfelújítást levezető Ștefan Păscuți műépítész úgy fogalmazott, ő még ilyen kitartó polgármesterrel nem találkozott, aki mindenféle elutasítás ellenére hitt abban, hogy sor kerülhet a kastély teljes felújítására. A Teleki-kastély feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet.
Fotó: Koltói Petőfi Múzeum
A Telekiek 18. századi kastélyának leghíresebb ura gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró. 1846–1847-ben három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a „látogatások” közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. – október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával itt töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagította a magyar lírát.
A kastélyról Jókai Mór így ír: „a legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. Számtalan nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.”
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.
Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvelt ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!