
A szépen felújított Teleki-kastély és a benne működő múzeum vonzza a turistákat
Fotó: Koltói Teleki-kastély/Facebook
A Petőfi-bicentenárium évében megújul, korszerűsödik, interaktív elemekkel egészül ki a koltói múzeum kiállítási anyaga. Szász Imre múzeumvezető a Krónika megkeresésére elmondta, az intézmény több eseményt is szervezett, illetve szervez március 15. körül, valamint egész esztendőben. A máramarosi település múzeumában a költőhöz és hitveséhez, valamint a korabeli hírességekhez fűződő emlékek tekinthetők meg.
2023. március 15., 09:102023. március 15., 09:10
A Máramaros megyei Koltó azért számít az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek, mert a Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit a költő Szendrey Júliával Teleki Sándor gróf meghívására. Petőfi Sándort közeli barátság fűzte a településen gazdálkodó „vad grófhoz”, ennek köszönhetően a költő több alkalommal is ellátogatott a környékre.
A településen már az elmúlt hétvégén is szerveztek eseményt március idusához kapcsolódóan: ünnepi istentiszteletet, megemlékezést tartottak az 1848-as szabadságharcról, megnyitották a Gy. Szabó Béla grafikusművész alkotásaiból álló, a kincses városból érkezett kiállítást. A tárlatmegnyitón Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkész, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója tartott előadást a művész életéről. A forradalomra emlékező rendezvény keretében koszorúztak a kastély parkjában, valamint a temetőben gróf Teleki Sándor és az elesett koltói honvédek sírjánál.
Petőfi és Szendrey Júlia szobra a koltói Teleki-kastély parkjában látható
Fotó: Koltói Teleki-kastély/Facebook
Március 15-én kvízestet tartanak a Petőfi-bicentenárium alkalmából – felnőtt csoportok versenyeznek majd. Egyébként a Petőfi-kvízesteket Nagybányán szervezi az RMDSZ, ennek lesz egy koltói szakasza is. Szász Imre, a koltói múzeum vezetője lapunknak azt is elmondta, a Petőfi-emlékévben az intézmény gyűjteménye iránt már most fellendülni látszik az érdeklődés, de általában áprilisban szokott beindulni igazán a turistaforgalom.
Interaktív, digitális elemekkel szerelik fel a tárlat anyagát
„Folyamatban van gyűjteményünk felújítása, a munkálat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével történik. Reméljük, hogy a szeptemberi Petőfi-ünnepségre készen leszünk vele, megújul a meglévő, a Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteiről szóló állandó tárlatunk. Interaktív, digitális elemekkel bővül a gyűjtemény, a mai látogató igényeihez igazodva” – emelte ki Szász Imre.
A múzeum vezetője felsorolta, hogy március 18-án szavalóversenyt tartanak a bicentenáriumhoz kapcsolódóan – a vetélkedőre nagyon sokan jelentkeztek Erdély minden régiójából és Magyarországról is. A verseny három korcsoportnak szól: gyerekeknek, középkorú felnőtteknek és idősebbeknek, vagyis nyugdíjasoknak.
A koltói múzeumban a költőhöz és hitveséhez, valamint a korabeli hírességekhez fűződő emlékek tekinthetők meg, többek közt a rózsafából készült nászágy
Fotó: Rostás Szabolcs
A múzeum igyekszik majdnem minden hónapban valamilyen bicentenáriumi rendezvényt szervezni, tervezik, hogy bevonják a helyi iskolát, és a gyerekek segítségével májusban a múzeumok éjszakáján interaktív látogatást tartanak. „Június elején tartják a koltói falunapokat, ehhez kapcsolódóan is lesznek események, és szeptemberben van a legfontosabb Petőfi-eseményünk” – ismertette a múzeum vezetője. Arról is beszélt, havonta időszakos kiállításokkal készülnek.
Tárgyi emlékeknek köszönhetően elevenedik meg Petőfi és Jókai barátsága, a Teleki Sándor-emlékszobában a nemesi család története és a forradalmi múlt, és Teleki Blanka tiszteletére is emlékszobát rendeztek be.
Petőfi a híres somfa alatti kőasztalon írt verseket
A patinás kastély felújítása 2020-ban fejeződött be, az impozáns, szép látvány azóta tovább erősíti a hely turisztikai vonzerejét. Az impozáns épületet 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből korszerűsítették. A közigazgatásilag Koltó és Katalin településekből álló község lakosainak többsége magyar nemzetiségű.
A kastélyfelújítást levezető Ștefan Păscuți műépítész úgy fogalmazott, ő még ilyen kitartó polgármesterrel nem találkozott, aki mindenféle elutasítás ellenére hitt abban, hogy sor kerülhet a kastély teljes felújítására. A Teleki-kastély feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet.
Fotó: Koltói Petőfi Múzeum
A Telekiek 18. századi kastélyának leghíresebb ura gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró. 1846–1847-ben három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a „látogatások” közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. – október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával itt töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagította a magyar lírát.
A kastélyról Jókai Mór így ír: „a legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. Számtalan nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.”

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.

Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvelt ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!