
Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.
2017. február 16., 14:532017. február 16., 14:53
A megtalált tragédia című kötet szerzője, Thuróczy Gergely Rejtő-kutató az MTI-nek elmondta: a kötet célja olvasmányos módon rendet vágni a Rejtő Jenő (született Reich, 1905–1943) alakja köré szövődött gazdag legendáriumban, tényszerűen bemutatni a pesti ponyva aranykorának zsenijét. „Rejtőről igen kevés adat állt rendelkezésre. Egyrészt mert nem nagyon kutatták, másrészt ő sem jeleskedett abban, hogy túl sok nyomot hagyjon maga után, és a 20. század viharai is gondoskodtak a hagyaték kallódásáról. Ha nem is volt világcsavargó és tengeralattjáró rájaszigonyvető-kezelője, meglehetősen bohém életmódot folytatott. Nemtörődöm volt, nem érdekelték a polgári sallangok” – mutatott rá.
A szerző szerint míg például József Attila minden egyes napjáról tudjuk, hogy hol járt, kivel találkozott, és mit csinált, Rejtő esetében alig vannak hasonló információink. A kutató úgy vélte: Rejtő „folklorizálódott”, alakja köré az olvasói igény szerint, népköltészetszerűen városi legendákból, vándoranekdotákból, jópofa történetekből egy teljes mitológia, alternatív életrajz kristályosodott ki. Még ma is hallani évente egy-egy új, korábban nem ismert Rejtő-legendát. „Magánlevelezéséből egy sértődékeny, visszahúzódó, sérelmeit dédelgető, kisebbségi komplexusos figura rajzolódik ki, a regényeiből ismert nagyduhaj alakok részben kompenzálás eredményei is lehetnek” – fogalmazott Thuróczy Gergely.
A kutató szerint az emlékkötetben megjelentetett eddig kiadatlan írások tovább árnyalják a Rejtő-életműről kialakult képet, és rámutatnak arra, hogy a szerző nem túl hosszú pályafutása alatt több mint tízféle irodalmi regiszterben alkotott. Írt a regények, kalandtörténetek mellett operetteket, verseket, szociográfiába hajló novellákat, filmterveket, valamint próbálkozott az újságírással, sporttudósítással és lapkiadással is.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!