Závada Pál a megnyitón
Fotó: MTI
Európa kultúrája a miénk, és a mi kultúránk Európáé – fogalmazott a 88. Ünnepi Könyvhetet és 16. Gyermekkönyvnapokat megnyitó Závada Pál író a Vörösmarty téren, Budapesten.
2017. június 09., 12:292017. június 09., 12:29
Kocsis András Sándor, a könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke bejelentette: kezdeményezik, hogy Esterházy Péter születésnapja, április 14. legyen a magyar próza napja. A csütörtöki megnyitón a tavaly elhunyt Kossuth-díjas íróról zenével emlékezett meg Dés László, akivel Esterházy Péter tavaly együtt tartotta a megnyitó beszédet.
Závada kiemelte, hogy az utóbbi évtizedekben ebben „nem volt szokás kételkedni, még kevésbé ezzel nyíltan szembehelyezkedni”. József Attilát idézve hozzáfűzte: az, hogy
manapság szerinte nagyon is kérdése a könyvhétnek – írta az MTI.
Závada Pál szerint „nem tehetünk úgy, mintha ez a nap csak a könyveink és olvasóink felett érzett örömről szólna", „mintha nagyjából rendben mennének a dolgok”. „Megint egy pártállami prés szorításában, egy újabb autokráciában élünk (...) Vezérlőjének az lett immáron a rögeszméje, hogy a mi hazánkat (...) elfordítja választott irányától és közösségétől, Európától” – hangsúlyozta.
Mint mondta, szembe kell szegülni azzal, hogy „egy világhírű egyetem nálunk elüldözendő ellenséggé válhasson, további nyomtatott vagy digitális lapok essenek az önkény áldozatául, civil szervezeteinket bűnszövetkezetként bélyegezzék meg, a tudás leértékelődjön, a kulturálatlanság diadalmaskodjon, az oktatás, a kutatás és az alkotás autonómiája csorbuljon”.
Fotó: MTI
A könyvheti kínálatból
valamint Németh Gábor, Szijj Ferenc, Nádas Péter, Tóth Krisztina, Fodor Ákos, Kiss Anna, G. István László, Majoros Sándor, Vörös István, Tornai József, Kántor Péter, Erdős Virág és Ágh István műveit.
Erdélyi szerzők műveit is bemutatják a csütörtökön kezdődő 88. Ünnepi Könyvhéten Budapesten: verseket, regényeket, gyerekkönyvet és a kincses város történetéről szóló kiadványt is megismerheti a közönség.
Az eseményen Péterfy Gergely, a MKKE igazgatója hangsúlyozta: bár a könyv és a szabad melléknév latin nyelvű alakja ugyanaz, etimológiailag a szabad „liber” a mámor és a bor ősi latin istenének nevére vezethető vissza, míg a könyv „liber” eredetileg sokkal kiábrándítóbb, a jelentése háncs, fakéreg.
„Ettől mi még tudjuk, kietlen sivatag az, ahol az illiterátus ember bolyong. Lehet, hogy egy darabig van bor, de biztos nincs betű” – fogalmazott. A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok központi rendezvényén a fővárosi Vörösmarty téren hétfőig várják a közönséget, amely idén 85 kiadó 339 új kötetéből válogathat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!