Fotó: Europrint Könyvkiadó
Hiánypótló és hagyományőrző szándékkal jelentette meg nemrég Kalotaszeg szíve: Körösfő című könyvét Péntek Tímea. A körösfői születésű orvos a kötet szerkezetéről, az alkotás közben felfedezett érdekességekről beszélt a Krónikának.
2019. január 09., 18:032019. január 09., 18:03
2019. január 10., 08:412019. január 10., 08:41
A Kolozs megyei hagyományőrző falu történetét és képes albumát mutatja be Péntek Tímea Kalotaszeg szíve: Körösfő című kötetében, amely nemrég látott napvilágot az Europrint Kiadó gondozásában.
– mondta el a Krónika megkeresésére Péntek Tímea Kolozsváron dolgozó nefrológus.
A fiatal orvosnő hozzátette, a 160 oldalas kötet megalkotásával körülbelül öt éve kezdett el intenzívebben foglalkozni, a témát több szemszögből próbálta megközelíteni. Péntek János nyelvészprofesszor ajánlását követően a szerző mutatkozik be a Pártás lány fehér köpenyben című előszóban, amely a szerző kalotaszegi származására és hivatására tesz utalást.
A szerző rámutat, a legrégebbi körösfői ház építési dátuma ismeretlen, az első írásos említés 1848-ból származik, az épületet 1906-ban kibővítették. A ma már szinte romokban álló ház az egyik utolsó bizonyítéka volt az úgynevezett boronafás (szálfákból, gerendákból épített fal) építkezésnek.
Péntek Tímea arról is beszélt, a körösfőiek régen sószállítással, bivalykereskedelemmel foglalkoztak, napjainkban a legtöbben fafaragással, varrással. Érdekességként kiemelte, hogy Párizsban kalotaszegi magyar varrottasokat árusító üzlet nyílt, valamint Sissi királynő gödöllői kastélyának egyik szobáját is ilyen népművészeti alkotásokkal díszítették.
Péntek Tímea orvosnő, a Körösfő múltját, jelenét bemutató kötet szerzője
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Péntek Tímea megemlíti azokat a neves embereket, akik Körösfőn jártak és tevékenykedtek. Többek között Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, akik népdalokat gyűjtöttek a faluban, Körösfői Kriesch Aladár festőművészt, Móricz Zsigmondot, Kós Károlyt. „Amikor itt jártak, leírták az élményeiket, és és gyakran levélben elküldték az otthoniaknak, ezekből én is idéztem részleteket. Egyébként az egész könyvet jellemzi, hogy sok az idézet benne” – fogalmazott a szerző, aki az utolsó fejezetben a falu jelenét és jövőképét tárja az olvasók elé. A szintén körösfői születésű Péntek János szavai is olvashatóak a könyvben:
Péntek Tímea kifejtette, a népviseletet, néptáncot, hagyományokat mindenképpen meg kell őrizni és továbbadni. „Ezeket nem szabad elfelejteni. Ez is az egyik célja a könyvnek, hogy a körösfői, kalotaszegi lakosok felelevenítsék a régi eseményeket, aki pedig nem ismeri ezt a környéket, kedvet kapjon ahhoz, hogy eljöjjön, és felfedezze ezt a vidéket” – hangsúlyozta a kötet szerzője.
Körösfő első írásos említése 1276-ból származik. A néphagyomány szerint az Ordományos nevű határrészben állt régen a falu, Ordomváros volt a neve, az első tatárjáráskor azonban teljesen elpusztult. Lakosai elmenekültek, ám visszatérve az eredeti helytől kicsit távolabb megalapították a mai Körösfőt. A hiedelem szerint Ordományosban van elrejtve a híres Ordomváros kincse és harangja is – olvasható a könyvben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!