Fotó: Europrint Könyvkiadó
Hiánypótló és hagyományőrző szándékkal jelentette meg nemrég Kalotaszeg szíve: Körösfő című könyvét Péntek Tímea. A körösfői születésű orvos a kötet szerkezetéről, az alkotás közben felfedezett érdekességekről beszélt a Krónikának.
2019. január 09., 18:032019. január 09., 18:03
2019. január 10., 08:412019. január 10., 08:41
A Kolozs megyei hagyományőrző falu történetét és képes albumát mutatja be Péntek Tímea Kalotaszeg szíve: Körösfő című kötetében, amely nemrég látott napvilágot az Europrint Kiadó gondozásában.
– mondta el a Krónika megkeresésére Péntek Tímea Kolozsváron dolgozó nefrológus.
A fiatal orvosnő hozzátette, a 160 oldalas kötet megalkotásával körülbelül öt éve kezdett el intenzívebben foglalkozni, a témát több szemszögből próbálta megközelíteni. Péntek János nyelvészprofesszor ajánlását követően a szerző mutatkozik be a Pártás lány fehér köpenyben című előszóban, amely a szerző kalotaszegi származására és hivatására tesz utalást.
A szerző rámutat, a legrégebbi körösfői ház építési dátuma ismeretlen, az első írásos említés 1848-ból származik, az épületet 1906-ban kibővítették. A ma már szinte romokban álló ház az egyik utolsó bizonyítéka volt az úgynevezett boronafás (szálfákból, gerendákból épített fal) építkezésnek.
Péntek Tímea arról is beszélt, a körösfőiek régen sószállítással, bivalykereskedelemmel foglalkoztak, napjainkban a legtöbben fafaragással, varrással. Érdekességként kiemelte, hogy Párizsban kalotaszegi magyar varrottasokat árusító üzlet nyílt, valamint Sissi királynő gödöllői kastélyának egyik szobáját is ilyen népművészeti alkotásokkal díszítették.
Péntek Tímea orvosnő, a Körösfő múltját, jelenét bemutató kötet szerzője
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Péntek Tímea megemlíti azokat a neves embereket, akik Körösfőn jártak és tevékenykedtek. Többek között Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, akik népdalokat gyűjtöttek a faluban, Körösfői Kriesch Aladár festőművészt, Móricz Zsigmondot, Kós Károlyt. „Amikor itt jártak, leírták az élményeiket, és és gyakran levélben elküldték az otthoniaknak, ezekből én is idéztem részleteket. Egyébként az egész könyvet jellemzi, hogy sok az idézet benne” – fogalmazott a szerző, aki az utolsó fejezetben a falu jelenét és jövőképét tárja az olvasók elé. A szintén körösfői születésű Péntek János szavai is olvashatóak a könyvben:
Péntek Tímea kifejtette, a népviseletet, néptáncot, hagyományokat mindenképpen meg kell őrizni és továbbadni. „Ezeket nem szabad elfelejteni. Ez is az egyik célja a könyvnek, hogy a körösfői, kalotaszegi lakosok felelevenítsék a régi eseményeket, aki pedig nem ismeri ezt a környéket, kedvet kapjon ahhoz, hogy eljöjjön, és felfedezze ezt a vidéket” – hangsúlyozta a kötet szerzője.
Körösfő első írásos említése 1276-ból származik. A néphagyomány szerint az Ordományos nevű határrészben állt régen a falu, Ordomváros volt a neve, az első tatárjáráskor azonban teljesen elpusztult. Lakosai elmenekültek, ám visszatérve az eredeti helytől kicsit távolabb megalapították a mai Körösfőt. A hiedelem szerint Ordományosban van elrejtve a híres Ordomváros kincse és harangja is – olvasható a könyvben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!