Megszervezték Székelyföld élelmiszer-ellátását: ez volt az Észak-Erdélyben 1940 őszén bevezetett magyar katonai közigazgatás csúcsteljesítménye. A bécsi döntés után ugyanis a Székelyföld vasúton megközelíthetetlenné vállt, különösen Udvarhelyszék szigetelődött el – fejtette ki Sárándi Tamás történész Levezényelt visszacsatolás című kötetének kolozsvári bemutatóján a hétvégén.
2017. február 19., 23:232017. február 19., 23:23
A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent, A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940 alcímű kötet bemutatójának az Erdélyi Múzeum Egyesület Jókai (Napoca) utcai székháza adott otthont. Sárándi Tamás elmondta, a magyar katonai közigazgatás átvette a román polgári közigazgatás struktúráját, 1944-ig sem változtattak rajta. A legfelsőbb szinten a hadsereg parancsnokai, a tábornokok vármegyei, a tisztek pedig járási szinten irányították a közigazgatást.
A magyar hadsereg gyakorlatilag lecserélte a teljes jegyzői kart, akik részben a trianoni Magyarországról érkeztek, részben pedig átvették a román adminisztrációban is dolgozó jegyzőket, de azokat is áthelyezték másik településre. A falusi bírók ugyanakkor megmaradhattak tisztségükben, akkor is, ha történetesen román nemzetiségűek voltak, ez persze csak román többségű falvakban fordulhatott elő.
Kérdésünkre a történész elmondta, a legnagyobb konfliktus ugyanakkor nem a katonai vezetés és a helyi magyar közösség, hanem a katonai vezetés és a melléjük rendelt tanácsadó testület között alakult ki, a katonatisztek ugyanis szívesebben hallgattak a helyismerettel is rendelkező, erdélyi magyar elit képviselőinek véleményére. Később a polgári közigazgatásban jelent meg az úgynevezett „ejtőernyős probléma”, ugyanis az új magyar polgári közigazgatás tagjainak mintegy 30 százaléka a magyarországi magyarok közül került ki. Az erdélyi magyarok ugyanakkor lényegesen nagyobbnak érzékelték ezt az arányt.
Mint a történész részletezte, ennek az volt az oka, hogy annak ellenére, hogy a főispánok a helyi magyar emberek közül kerültek ki, akárcsak a polgári közigazgatás alsó szintjén dolgozó írnokok, a közigazgatási hierarchia közepét elfoglaló tisztségviselők Magyarországról érkeztek. Az erdélyi magyarok, ha elmentek a polgármesteri hivatalba ügyet intézni, akkor mindig ezekkel az emberekkel találkoztak. Egyébként azért jöttek ilyen nagy számban, mert a magyar állam elsősorban a szakértelmet tartotta szem előtt, Erdélyben pedig akkor egész egyeszerűen nem volt elég szakképzett magyar tisztségviselő. Sárándi Tamás muzeológus-történész, tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végezte 2005-ben, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!