Király Zoltán, Király László és Király Farkas
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
A verset olvasni kell, és nem papolni róla… Én szívem szerint kihagynám a megzenésített verseket (amelyik versnek nincs saját zenéje, belső ritmusa, az nem is vers, minek gitárral, dobbal nádi hegedűvel „ráerősíteni”), de kihagynám a versmaratont (12 órást, 24 órást a végkimerülésig… mennyi lehet a Guinness-rekord ebből a fajtából), meredek ívben elkerülöm a kapásból verselést (lásd: slam poetry), a verstáncolást, versrúdugrást, újabban verstávfutást s egyebeket… Továbbá lemondanék a sok hűhóról és hajhóról, egy napra szóló illusztris eseményről, rendezvényről és szervezvényről…
2019. április 12., 14:512019. április 12., 14:51
2019. április 12., 14:572019. április 12., 14:57
Mennyivel üdvösebb, ha az ember például a költészet napján (de akár naponta), a reggeli kávé mellé leemel a könyvespolcáról egy-egy verskötetet – jelen esetben a három Király(ok)ét: Király Lászlóét, Király Farkasét és Király Zoltánét.
Mindazonáltal egész napomat végigkísérte ez az emelkedett jóérzés, az esti találkozásig, amikor is a kolozsvári magyar színház stúdiótermének nézőteréről (a bágyadt halandó, lám, mégis eljár az ilyen rendezvényekre) szembesülhettem a három Királyokkal, továbbá vendéglátójukkal, Tompa Gábor színházigazgatóval és a verseket tolmácsoló három színésszel: Dimény Áronnal, Marosán Csabával és Laczkó Vass Róberttel.
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
A házigazda fejből idézett (vajha, hányan tudunk nem szakmabeliek, kortárs költőtől kívülről verset idézni?) Király László-verssel ütötte le az alaphangot: „Trelleborg felé fut / egy fél fekete eb.” (1980. november 26. – Lech Walesa, Gdansk, Szolidaritás – hangzottak a hívószavak.)
A két Kiskirály – már maguk is a férfikor delén – természetesen egy nemzedékkel idébbről veszik fel az emlékezés fonalát, s az egy tőről fakadást ugyan nem vetik el, de az apai nyomdokba-lépést már finoman megkerülik.
Zoltán például a Bréda Ferenc – Bretter György-vonalra esküszik, Farkas számára mintha a `89-es katonaélmények, s a 15 év előtti anyaországi áttelepedés jelentettek volna meghatározó élményt. Szavaikat, akárcsak verseiket – mintha önmagukat sem akarnák túl komolyan venni – többnyire az irónia-önirónia hatja át.
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
s ezt most sem tehetem másként (évekig szándékomban volt interjút készíteni vele a családjáról, de aztán, hogy úgy mondjam kifutottunk az időből…). Nélküle (Katona Éva színésznő, feleség és édesanya), szelíd, szívós és következetes háttérmunkája nélkül, talán nem így alakult volna ez a költészetnapi díszmenetelés. S lehet, nem is szívesen vett volna részt benne (hiszen `90-es évekbeli fájdalmas mellőzése után, ha jól tudom, messzire elkerülte Thália kolozsvári berkeit), de abban bizonyos vagyok, hogy odafentről, a zsinórpadláson túlról őszinte elégtétellel szemlélte övéit.
Jakab Márta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!