
Csutak Réka
Fotó: KMN
Az egykori körülrajongott dívák és a modern kor színésznőinek életébe nyújtott betekintést a Kolozsvári Magyar Napok keretében megtartott Színésznők: színpad és társadalom egykor és ma című kedd délutáni beszélgetés.
2017. augusztus 16., 15:502017. augusztus 16., 15:50
2017. augusztus 16., 15:502017. augusztus 16., 15:50
A szimbolikus helyszínen, a kolozsvári színjátszás bölcsőjének tartott Rhédey-házban, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában tartott rendezvényen a meghívott kolozsvári színművészek, Csutak Réka, Györgyjakab Enikő, Kali Andrea és Udvari Tímea készségesen válaszoltak Bartha Katalin Ágnes és Tar Gabriella Nóra irodalom- és színháztörténész, illetve a nagyszámú közönség magánéletre vonatkozó kérdéseire is.
Mint kiderült,
ugyanis főleg a férfiakban élnek azok az előítéletek, miszerint a színésznők cédák. Bár a család többnyire nem örült a választásnak, később mindannyiuk esetében megadta a kellő támogatást, és – mint Györgyjakab Enikő mondta –, ma már dicsekszenek is színésznő lányukkal. Az orvoscsaládból származó Csutak Réka esetében egy nagybácsi azt is kiderítette, hogy a felmenők között a kolozsvári színjátszás alapítói is megtalálhatók.
Akárcsak a társadalom, a színházi élet is felgyorsult, míg korábban három hónap jutott egy előadás előkészítésére, ma ezt egy hónap alatt kell megoldani, a színészek sokszor csoportosan, vagy otthon néznek utána a háttérinformációknak, mondta a 25 éve pályán lévő Kali Andrea. Mint elhangzott,
„Nem lehet úgy szerepet játszani, hogy a színész nincs megérintődve” – véli Györgyjakab Enikő, mert akkor az hazug lesz. Az őszinteség alap, és a hiteles megformáláshoz meg kell érteni, ki lehet, mit gondolhat a szereplő. Ehhez pedig nagy érzékenység kell, tette hozzá a színésznő, aki szerint ez a magánéletben akár gondokat is okozhat, főleg, ha egy szintén érzékeny színész a pár.
igaz, emiatt a többéves munka is kifizetődik, hangzott el. Az, hogy ki hogyan „bújik be” egy szereplő bőrébe, változó, mindenkinek megvannak a módszerei – intellektuálisan kigondolja vagy az érzelmeire hagyatkozik –, és sokat lehetett tanulni a nagyoktól, Kolozsváron például Csiky Andrástól, Senkálszky Endrétől, Orosz Lujzától. A tudás átadható ugyan, de kell a tehetség, a rengeteg munka és egy kis szerencse is. „Nagyot alkotni pusztán tehetséggel nem lehet” – jelentette ki Csutak Réka.
Fotó: KMN
A más nyelvű – román, angol – szerepek elfogadása hozzátartozik az alkotó szabadságához, és nagy sikerélmény, ha egy erdélyi magyar színész például egy jó nevű bukaresti színházban léphet deszkára.
Holott indokolt lenne, épp amiatt, mivel sokat dolgoznak más nemzetiségű rendezőkkel, így előfordul, hogy a színészek segítő szándékkal kijavítják egymást, ha nem megfelelő a hangsúly, a kiejtés.
A nők is lehetnek társulatvezetők, ha férfias szelleműek, hangzott el, ahogy az is, hogy a „hogyan lépjünk be a szerepbe?" típusú szakirodalom mellett
Erre mindenkinek megvannak a módszerei, például az, hogy előadás után megiszik egy sört a büfében. A színház terápiaként is működik, a szó jó értelmében, hiszen a színpadon a színész olyan érzelmeket adhat ki magából – például dühöt –, amire a magánéletben, két kisgyermek édesanyjaként nincs lehetősége, a színházban és a magánéletben megélt tapasztalatokat pedig egyaránt lehet a másik területen hasznosítani.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
szóljon hozzá!