
Csutak Réka
Fotó: KMN
Az egykori körülrajongott dívák és a modern kor színésznőinek életébe nyújtott betekintést a Kolozsvári Magyar Napok keretében megtartott Színésznők: színpad és társadalom egykor és ma című kedd délutáni beszélgetés.
2017. augusztus 16., 15:502017. augusztus 16., 15:50
A szimbolikus helyszínen, a kolozsvári színjátszás bölcsőjének tartott Rhédey-házban, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában tartott rendezvényen a meghívott kolozsvári színművészek, Csutak Réka, Györgyjakab Enikő, Kali Andrea és Udvari Tímea készségesen válaszoltak Bartha Katalin Ágnes és Tar Gabriella Nóra irodalom- és színháztörténész, illetve a nagyszámú közönség magánéletre vonatkozó kérdéseire is.
Mint kiderült,
ugyanis főleg a férfiakban élnek azok az előítéletek, miszerint a színésznők cédák. Bár a család többnyire nem örült a választásnak, később mindannyiuk esetében megadta a kellő támogatást, és – mint Györgyjakab Enikő mondta –, ma már dicsekszenek is színésznő lányukkal. Az orvoscsaládból származó Csutak Réka esetében egy nagybácsi azt is kiderítette, hogy a felmenők között a kolozsvári színjátszás alapítói is megtalálhatók.
Akárcsak a társadalom, a színházi élet is felgyorsult, míg korábban három hónap jutott egy előadás előkészítésére, ma ezt egy hónap alatt kell megoldani, a színészek sokszor csoportosan, vagy otthon néznek utána a háttérinformációknak, mondta a 25 éve pályán lévő Kali Andrea. Mint elhangzott,
„Nem lehet úgy szerepet játszani, hogy a színész nincs megérintődve” – véli Györgyjakab Enikő, mert akkor az hazug lesz. Az őszinteség alap, és a hiteles megformáláshoz meg kell érteni, ki lehet, mit gondolhat a szereplő. Ehhez pedig nagy érzékenység kell, tette hozzá a színésznő, aki szerint ez a magánéletben akár gondokat is okozhat, főleg, ha egy szintén érzékeny színész a pár.
igaz, emiatt a többéves munka is kifizetődik, hangzott el. Az, hogy ki hogyan „bújik be” egy szereplő bőrébe, változó, mindenkinek megvannak a módszerei – intellektuálisan kigondolja vagy az érzelmeire hagyatkozik –, és sokat lehetett tanulni a nagyoktól, Kolozsváron például Csiky Andrástól, Senkálszky Endrétől, Orosz Lujzától. A tudás átadható ugyan, de kell a tehetség, a rengeteg munka és egy kis szerencse is. „Nagyot alkotni pusztán tehetséggel nem lehet” – jelentette ki Csutak Réka.
Fotó: KMN
A más nyelvű – román, angol – szerepek elfogadása hozzátartozik az alkotó szabadságához, és nagy sikerélmény, ha egy erdélyi magyar színész például egy jó nevű bukaresti színházban léphet deszkára.
Holott indokolt lenne, épp amiatt, mivel sokat dolgoznak más nemzetiségű rendezőkkel, így előfordul, hogy a színészek segítő szándékkal kijavítják egymást, ha nem megfelelő a hangsúly, a kiejtés.
A nők is lehetnek társulatvezetők, ha férfias szelleműek, hangzott el, ahogy az is, hogy a „hogyan lépjünk be a szerepbe?" típusú szakirodalom mellett
Erre mindenkinek megvannak a módszerei, például az, hogy előadás után megiszik egy sört a büfében. A színház terápiaként is működik, a szó jó értelmében, hiszen a színpadon a színész olyan érzelmeket adhat ki magából – például dühöt –, amire a magánéletben, két kisgyermek édesanyjaként nincs lehetősége, a színházban és a magánéletben megélt tapasztalatokat pedig egyaránt lehet a másik területen hasznosítani.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!