
Fotó: A KMN Facebook-oldala
Ki lehet lépni a bennünket körülvevő hangzavarból és be lehet lépni a csendbe? – erre a kérdéskörre összpontosít a Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt kortárs képzőművészeti tárlat, amely a Bánffy-palota pincelabirintusában tekinthető meg augusztus 20-áig.
2017. augusztus 15., 13:492017. augusztus 15., 13:49
2017. augusztus 15., 15:402017. augusztus 15., 15:40
A csend és zaj közti átmenetekre, a kettő ellentétére és megjelenési formáira összpontosít a Mimesis kortárs művészeti fesztivál, amelyet immár ötödízben szerveznek meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az idén a Csend-tér-kép címet kapta a fesztivál 26 képzőművész alkotásait felvonultató tárlata, amelyet hétfő délután nyitottak meg a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota pincéjében.
A Mimesist szervező Origo Kulturális Egyesület nevében Márkos Tünde képzőművész köszönetet mondott a Szépművészeti Múzeumnak, amely immár másodszor biztosítja a helyszínt a kiállításhoz, amelynek a korábbi években az egykori New York Szálló szobái adtak otthont. A kiállító művészek, akik közül sokan az elmúlt években is szerepeltek a tárlaton, ugyanazt a témát más-másféleképpen közelítik meg a pince labirintusában látható alkotásaikkal.
Iacob Attila, az intézmény muzeológusa úgy fogalmazott,
„Közhelyszámba megy, hogy folyamatos zajártalomnak vagyunk kitéve. Ha jobban belegondolunk, esetleg megfigyeljük mindennapjainkat, hamar rájövünk, hogy szinte egyetlen olyan éber pillanatunk sincs (egy átlagos napot alapul véve), amikor ne lennénk valamilyen szinten, ha úgy tetszik, »zajba ágyazva«. A »zajártalom« minden érzékszervünkre hat. Képek, szagok, ízek, érintések bombáznak minket folyamatosan. (...) Folyamatos (geo)politikai, manipulációs, olykor konkrét háborús »zajártalomnak« vagyunk kitéve. És ha ehhez csatoljuk a gondolati, érzelmi, indulati zajártalmakat is,
Ki lehet lépni az óceánból? El tudjuk hagyni a vizet, mint annak idején a halak, hogy a szárazföldet meghódítsák? Ebben a metaforában az óceán a zaj, a szárazföld a csend. Milyen kreatív-evolutív módszerek, megoldások vannak arra, hogy a csend valamely formáját elérjük?” – írják a szervezők a tárlat ismertetőjében.
Zakariás Ágota művészettörténész rámutatott,
„A csend lehet az elmélyülés következménye, de ironikusan a természet csendje is megjelenik, ugyanakkor a szakrális terekhez köthető csendekre is utal a tárlat, amely intim hangulatú, bensőséges tereket is idéz. A csend komplex pozitív jelenségként mutatkozik meg, amely a tudatos cselekvés része lehet. Megállásra, elmélyülésre, meditációra késztet, áhítatot válthat ki a látogatóból, a kiállító művészek azonban többször felülírják ezt, játszanak a csenddel. Tehát nem ünnepélyes csend határolja a kiállított munkákat, mégis valamiféle titok lengi be a labirintusszerű térben az alkotásokat" – fogalmazott a művészettörténész.
Hozzátette, ezek a munkák elmélyülést, intellektuális ráhangolódást igényelnek, ugyanakkor
A tárlaton Alexandra Mocan, Alexandru Muraru, Bándi Dániel Dávid, Bob József, Burka István, Darvay Tünde, Diana Drăgan Chirilă, Dorel Găină, Ferenczy Botond, Ioana Iacob, Kalló Angéla, Lőrincz Gyula, Makkai András, Makkai Bence, Matei Toșa, Mădălina Surducan, Márkos Tünde, Mátyás László, Mihai Nuțu, Mira Mărincaș, Nistor Alex Csaba, Oana Pop, Peter Felix, Szentes Zágon, Szekely Rafan Lucian, Szőcs Zoltán munkái láthatóak.
A Mimesist szervező Origo Kulturális Egyesület augusztus 17-én 18 órától kiállítást nyit Bándi Dániel Dávid konstellációiból a Reactorban, ahol augusztus 19-én 18 órától egy performanszra is sor kerül. A Mimesis fesztivál katalógusát augusztus 19-én 16 órától az Insomnia kávéházban mutatják be.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!