Fotó: A KMN Facebook-oldala
Ki lehet lépni a bennünket körülvevő hangzavarból és be lehet lépni a csendbe? – erre a kérdéskörre összpontosít a Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt kortárs képzőművészeti tárlat, amely a Bánffy-palota pincelabirintusában tekinthető meg augusztus 20-áig.
2017. augusztus 15., 13:492017. augusztus 15., 13:49
2017. augusztus 15., 15:402017. augusztus 15., 15:40
A csend és zaj közti átmenetekre, a kettő ellentétére és megjelenési formáira összpontosít a Mimesis kortárs művészeti fesztivál, amelyet immár ötödízben szerveznek meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az idén a Csend-tér-kép címet kapta a fesztivál 26 képzőművész alkotásait felvonultató tárlata, amelyet hétfő délután nyitottak meg a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota pincéjében.
A Mimesist szervező Origo Kulturális Egyesület nevében Márkos Tünde képzőművész köszönetet mondott a Szépművészeti Múzeumnak, amely immár másodszor biztosítja a helyszínt a kiállításhoz, amelynek a korábbi években az egykori New York Szálló szobái adtak otthont. A kiállító művészek, akik közül sokan az elmúlt években is szerepeltek a tárlaton, ugyanazt a témát más-másféleképpen közelítik meg a pince labirintusában látható alkotásaikkal.
Iacob Attila, az intézmény muzeológusa úgy fogalmazott,
„Közhelyszámba megy, hogy folyamatos zajártalomnak vagyunk kitéve. Ha jobban belegondolunk, esetleg megfigyeljük mindennapjainkat, hamar rájövünk, hogy szinte egyetlen olyan éber pillanatunk sincs (egy átlagos napot alapul véve), amikor ne lennénk valamilyen szinten, ha úgy tetszik, »zajba ágyazva«. A »zajártalom« minden érzékszervünkre hat. Képek, szagok, ízek, érintések bombáznak minket folyamatosan. (...) Folyamatos (geo)politikai, manipulációs, olykor konkrét háborús »zajártalomnak« vagyunk kitéve. És ha ehhez csatoljuk a gondolati, érzelmi, indulati zajártalmakat is,
Ki lehet lépni az óceánból? El tudjuk hagyni a vizet, mint annak idején a halak, hogy a szárazföldet meghódítsák? Ebben a metaforában az óceán a zaj, a szárazföld a csend. Milyen kreatív-evolutív módszerek, megoldások vannak arra, hogy a csend valamely formáját elérjük?” – írják a szervezők a tárlat ismertetőjében.
Zakariás Ágota művészettörténész rámutatott,
„A csend lehet az elmélyülés következménye, de ironikusan a természet csendje is megjelenik, ugyanakkor a szakrális terekhez köthető csendekre is utal a tárlat, amely intim hangulatú, bensőséges tereket is idéz. A csend komplex pozitív jelenségként mutatkozik meg, amely a tudatos cselekvés része lehet. Megállásra, elmélyülésre, meditációra késztet, áhítatot válthat ki a látogatóból, a kiállító művészek azonban többször felülírják ezt, játszanak a csenddel. Tehát nem ünnepélyes csend határolja a kiállított munkákat, mégis valamiféle titok lengi be a labirintusszerű térben az alkotásokat" – fogalmazott a művészettörténész.
Hozzátette, ezek a munkák elmélyülést, intellektuális ráhangolódást igényelnek, ugyanakkor
A tárlaton Alexandra Mocan, Alexandru Muraru, Bándi Dániel Dávid, Bob József, Burka István, Darvay Tünde, Diana Drăgan Chirilă, Dorel Găină, Ferenczy Botond, Ioana Iacob, Kalló Angéla, Lőrincz Gyula, Makkai András, Makkai Bence, Matei Toșa, Mădălina Surducan, Márkos Tünde, Mátyás László, Mihai Nuțu, Mira Mărincaș, Nistor Alex Csaba, Oana Pop, Peter Felix, Szentes Zágon, Szekely Rafan Lucian, Szőcs Zoltán munkái láthatóak.
A Mimesist szervező Origo Kulturális Egyesület augusztus 17-én 18 órától kiállítást nyit Bándi Dániel Dávid konstellációiból a Reactorban, ahol augusztus 19-én 18 órától egy performanszra is sor kerül. A Mimesis fesztivál katalógusát augusztus 19-én 16 órától az Insomnia kávéházban mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!