Fotó: A KMN Facebook-oldala
Ki lehet lépni a bennünket körülvevő hangzavarból és be lehet lépni a csendbe? – erre a kérdéskörre összpontosít a Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt kortárs képzőművészeti tárlat, amely a Bánffy-palota pincelabirintusában tekinthető meg augusztus 20-áig.
2017. augusztus 15., 13:492017. augusztus 15., 13:49
2017. augusztus 15., 15:402017. augusztus 15., 15:40
A csend és zaj közti átmenetekre, a kettő ellentétére és megjelenési formáira összpontosít a Mimesis kortárs művészeti fesztivál, amelyet immár ötödízben szerveznek meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az idén a Csend-tér-kép címet kapta a fesztivál 26 képzőművész alkotásait felvonultató tárlata, amelyet hétfő délután nyitottak meg a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota pincéjében.
A Mimesist szervező Origo Kulturális Egyesület nevében Márkos Tünde képzőművész köszönetet mondott a Szépművészeti Múzeumnak, amely immár másodszor biztosítja a helyszínt a kiállításhoz, amelynek a korábbi években az egykori New York Szálló szobái adtak otthont. A kiállító művészek, akik közül sokan az elmúlt években is szerepeltek a tárlaton, ugyanazt a témát más-másféleképpen közelítik meg a pince labirintusában látható alkotásaikkal.
Iacob Attila, az intézmény muzeológusa úgy fogalmazott,
„Közhelyszámba megy, hogy folyamatos zajártalomnak vagyunk kitéve. Ha jobban belegondolunk, esetleg megfigyeljük mindennapjainkat, hamar rájövünk, hogy szinte egyetlen olyan éber pillanatunk sincs (egy átlagos napot alapul véve), amikor ne lennénk valamilyen szinten, ha úgy tetszik, »zajba ágyazva«. A »zajártalom« minden érzékszervünkre hat. Képek, szagok, ízek, érintések bombáznak minket folyamatosan. (...) Folyamatos (geo)politikai, manipulációs, olykor konkrét háborús »zajártalomnak« vagyunk kitéve. És ha ehhez csatoljuk a gondolati, érzelmi, indulati zajártalmakat is,
Ki lehet lépni az óceánból? El tudjuk hagyni a vizet, mint annak idején a halak, hogy a szárazföldet meghódítsák? Ebben a metaforában az óceán a zaj, a szárazföld a csend. Milyen kreatív-evolutív módszerek, megoldások vannak arra, hogy a csend valamely formáját elérjük?” – írják a szervezők a tárlat ismertetőjében.
Zakariás Ágota művészettörténész rámutatott,
„A csend lehet az elmélyülés következménye, de ironikusan a természet csendje is megjelenik, ugyanakkor a szakrális terekhez köthető csendekre is utal a tárlat, amely intim hangulatú, bensőséges tereket is idéz. A csend komplex pozitív jelenségként mutatkozik meg, amely a tudatos cselekvés része lehet. Megállásra, elmélyülésre, meditációra késztet, áhítatot válthat ki a látogatóból, a kiállító művészek azonban többször felülírják ezt, játszanak a csenddel. Tehát nem ünnepélyes csend határolja a kiállított munkákat, mégis valamiféle titok lengi be a labirintusszerű térben az alkotásokat" – fogalmazott a művészettörténész.
Hozzátette, ezek a munkák elmélyülést, intellektuális ráhangolódást igényelnek, ugyanakkor
A tárlaton Alexandra Mocan, Alexandru Muraru, Bándi Dániel Dávid, Bob József, Burka István, Darvay Tünde, Diana Drăgan Chirilă, Dorel Găină, Ferenczy Botond, Ioana Iacob, Kalló Angéla, Lőrincz Gyula, Makkai András, Makkai Bence, Matei Toșa, Mădălina Surducan, Márkos Tünde, Mátyás László, Mihai Nuțu, Mira Mărincaș, Nistor Alex Csaba, Oana Pop, Peter Felix, Szentes Zágon, Szekely Rafan Lucian, Szőcs Zoltán munkái láthatóak.
A Mimesist szervező Origo Kulturális Egyesület augusztus 17-én 18 órától kiállítást nyit Bándi Dániel Dávid konstellációiból a Reactorban, ahol augusztus 19-én 18 órától egy performanszra is sor kerül. A Mimesis fesztivál katalógusát augusztus 19-én 16 órától az Insomnia kávéházban mutatják be.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!