Fotó: Deák Anita
A humor segít az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést – erre a három dologra a kisebbségi létezésben akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre – vallja Botházi Mária kolozsvári újságíró, egyetemi tanár, lapunk volt munkatársa. Botházi Máriát frissen napvilágot látott, Fűnyíró a Tündérkertben című kötetéről kérdeztük.
2022. november 06., 18:592022. november 06., 18:59
– Mi erdélyi magyarok vagyunk, és ezzel sok minden megmagyarázható – így fogalmazza meg a Koinónia Kiadó legújabb, Fűnyíró a Tündérkertben című kötetednek az esszenciáját. Mondanál példákat, hogy mi minden magyarázható meg ezzel?
– Olyasmik például, hogy miért természetes nekünk az, ha valami nehéz, és miért furcsa, ha valami könnyű. Ha valami könnyen megy, keressük, hogy hol van a turpisság a dologban, mert az mégsem lehet, hogy egyből engedélyt kaptunk, mondjuk, egy kétnyelvű tábla felszerelésére. El tudunk csodálkozni azon is, ha például időre kifizetnek egy munkát, és annyit kapunk érte, amennyit ígértek.
Hogy lehettünk ilyen balfékek, bezzeg Erdős Palika…Közben persze jól megvigasztaljuk magunkat szerencsére, az is elég sajátságos, hogy megmaradás közben jó sokat kell vigasztaljuk magunkat azért, ahogy élünk. Hogy ami van, az szinte olyan, mintha nem is ilyen lenne. Na, de ezen jókat lehet derülni. Akárcsak azon, hogy miért vesszük fel az otthoni tréningnadrágot, ahogy hazaérünk, és miért nem férünk a befőttesüvegektől, azaz a borkánoktól a kamrában.
– Sejthető, hogy ismét a humor az egyik fontos alappillére az írásaidnak. Mit gondolsz a humoros hozzáállásról: miként segít élni, túlélni az (erdélyi magyar, kisebbségi) létezésben? Miért jó az, ha görbe tükröt vagyunk képesek magunk elé tartani?
– A humor minden élethelyzetben segít adaptálódni, segít megküzdeni a felmerülő nehézségekkel, elveszi azoknak az élét, szorongás- és stresszoldó hatású. A negatív előjelű történéseket, életérzéseket képes pozitív előjelűvé áthangolni. Segít tehát az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést. Ez utóbbi három dologra a kisebbségi létezésben, amely eleve egyfajta alárendeltség- és kiszolgáltatottság-érzéssel jár, akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre. Bár lehet, hogy ma már nem jó ilyen táplálkozási hasonlatokat használni, ez például szénhidráttartalma miatt sokaknak elavultnak tűnhet…
– Nem ez az első, hasonló hangvételű és tematikájú köteted, már két hasonló napvilágot látott az elmúlt években: a Boldogság juszt is a tiéd és a Biorobot. Miben más a mostani kötet, mint a korábbiak, és miben hasonló hozzájuk?
– Az első kötet, ahogyan az az első kötetekkel lenni szokott, útkereső volt, kevésbé letisztult vonalvezetésű. A Biorobot pedig személyközelibb, belsőbb, jobban alámerült a lélek bugyraiba, nagyobb dózisban olvasva szomorúnak lehet lenni tőle. A Fűnyíró a Tündérkertben, azt hiszem – bár a szerző ezt nehezen tudja megítélni –, könnyedebb, talán viccesebb is, azt a fajta énvédő-önvédő humortípust képviseli, amiről az imént beszéltünk.
Fotó: Koinónia Kiadó
A Biorobot egy-egy erdélyi emberről szólt, a Fűnyíró az erdélyi emberről inkább. A kötet visszatérő szereplői Kovácsék, ők szándékosan keresztnév nélküliek, az erdélyi ember fantomképét próbáltam felskiccelni általuk. Mindenféle dolgok történnek velük, amik velünk is általában: vinettát sütnek, esküvőre mennek, ügyeket intéznek, hajnali vérvételre várakoznak, és közben felvillannak a honi lét sajátságai és visszásságai.
– Felvázoltad tehát az erdélyi ember fantomképét. Milyen is ő?
– Hű, ez nagyon nehéz. Az erdélyi ember először megeszi a rossz almát, csak azután a jót. Feltétlenül főz virslit szilveszterkor. Ha azt mondja, kicsi szoba, rögtön tudja, hogy a blokkos kicsi szobára kell gondolni, el is tudja képzelni, hogy az milyen. És az mondja dicsérőleg, hogy még mindig elég jól tartod magad. Az erdélyi magyar ember tehát ügyel arra, amije van, szeret szokások szerint élni, közös belső nyelvet is beszél, és úgy fogalmaz, hogy a sorok között is olvasni kell közben.
– A korábbi írásaidból színházi előadások is születtek már, például a gyergyószentmiklósi társulatnál. Az új köteted írásakor szem előtt tartottad, hogy esetleg a friss anyag is színpadra kerülhet?
– Nem, nem gondoltam rá, a színházi feldolgozásra inkább ajándékként, váratlan pluszként tekintek. Az új kötetből néhány írás, vagy inkább azok nem átdolgozott alapja a Figura Stúdió Színház Mi…mi vagyunk című felolvasószínházi előadásában már szerepel.
Nagyon sokat hozzá tud tenni a jó felolvasás a szövegekhez, és nagy kihívás is tud lenni. Mármint nekem. A múltkor egy rendezvényen felolvastam az egyik írásomat, amit Tamás Boglár színésznő is elmondott, odavoltam érte. Gondoltam, akkor ez lesz a jó választás nekem is a közönség szórakoztatására. Ám ahogy én olvastam…na, az jó nagy bukta volt, komoly arccal, egykedvűen, üveges tekintettel ült a hallgatóság velem szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!