
Fotó: Molnár Judit
A Várad folyóirat, a Holnap Kulturális Egyesület és az Ady Endre Emlékmúzeum baráti köre szombat délben kettős megemlékezésre gyűlt össze a nagyváradi Rulikowski temetőben: hatvan évvel ezelőtt hunyt el január 6-án Tabéry Géza író és irodalomszervező, négy évvel ezelőtt, január 5-én pedig Kinde Annamária költő, publicista.
2018. január 07., 22:582018. január 07., 22:58
A kellemes, tavaszias idő lehetővé tette, hogy a sírok felé menet kötetlenül elbeszélgetve idézze fel a baráti társaság a két jeles irodalmi személyiséget.
Az 1890-ben született Tabéry Géza nevéhez nemcsak az 1920–30-as években immár kényszerűségből önállósult erdélyi irodalom szervezése, lapalapítás, könyvkiadás fűződik, nemcsak történelmi tárgyú, népszerű regényei – a Dózsa-felkelésről szóló Vértorony, illetve Bolyai János zsenialitásának emléket állító Szarvasbika, de még az Ady Endre életében, majd halála után egyre tudatosabban meggyökerező és folyamatosan ápolt erdélyi Ady-kultusz is.
Tabéry egész életében Ady rajongója volt, a nagy előd előtti tiszteletének csúcsát és mondhatni utolsó fegyvertényét az a hosszas, de végül pozitív eredménnyel záruló harc jelentette, hogy megalapíthatta Nagyváradon az Ady Endre Emlékmúzeumot. Tabéry Gézát nem sokkal az intézmény megnyitása után, munka közben, a múzeumban érte a halál.
Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Imre Zoltán, az Ady-múzeum igazgatója emlékidéző beszélgetésük során döbbentek rá, hogy Tabérynak évtizedek óta nem jelentek meg művei, az irodalom iránt érdeklődő nemzedékek sora nőtt fel anélkül, hogy megismerték volna munkásságát. És felismerésüket azonnal elhatározás követte: már a közeli napokban összeülnek, és megbeszélik, hogyan, milyen művel indítsák el az újrakiadást.
S ha Tabéry kapcsán szóba került a Nagyváradon jelenleg megpezsdült fiatal írástudók érdeklődése, ez különösen fontos volt Kinde Annamária számára. Az 1956-ban született költő ugyanis, a többkötetes alkotók gyakori szokásától eltérően nem legyintett a fiatal tollforgatók szándékaira, épp ellenkezőleg, igyekezett összefogni őket, rávenni, hogy az egymás műveinek megismerése mellett tudatosan készüljenek az írás örök szolgálatára azzal is, hogy az idősebbektől, az elődöktől tanulják meg a mesterséget.
Holott természetesen ő sem volt mentes mindezektől, ahogy nem lehet egyetlen olyan mélységek és magasságok közt sikló, vándorló, útkereső és az útra rátaláló óriási alkotói tehetség sem mentes, mint amilyen Kinde Annamária volt.
Négy esztendeje távozott, a rá emlékezés természetesen bensőségesebb, közelebb álló volt, mint a két emberöltővel ezelőtt elhunyt Tabéry Géza megidézése. Az időbeni távolság ellenére minden megemlékezés szomorú, viszont épp a kötetlen baráti beszélgetés, a legtöbbször feszélyezett fesztivitás mellőzése lehetővé tette, hogy lelkileg és szellemileg jelenlévőnek érezhessük a kulturális munkájuk és mindenekelőtt a műveik alapján rokonléleknek érzett és tudott eltávozottakat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!