Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
2024. április 13., 16:392024. április 13., 16:39
2024. április 13., 17:182024. április 13., 17:18
Budapesten, a Nemzeti Színházban színházi társulatok, művészkollégák, barátok és sztárfellépők is köszöntik Bodrogi Gyulát április 15-i születésnapja alkalmából – olvasható a Nemzeti Színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Születésnapja alkalmából a Nemzeti Magazin főszerkesztője, Kornya István beszélgetett a színművésszel, többek között arról, hogy eredetileg rendező szakra jelentkezett a főiskolára, mégis színész lett. Bodrogi Gyula elmondta, hogy az utolsó pillanatban a portástól tudta meg, hogy abban az évben nem indul rendező szak, ezért színésznek jelentkezett.
„De ha azt mondja nekem, hogy csak színházturisztikaszak indul, akkor arra jelentkeztem volna” – tette hozzá. Arról beszélt, hogy a színházban a színész és a közönség játszik. Nélkülük nincs előadás.
Egy-két kivételtől eltekintve nálunk ma már nincsenek igazán sorozatosan műsoron tartott, úgynevezett en suite-előadások – mondta, hozzátéve, hogy a repertoárszínházakban, ha egy bemutatóról azt írják, hogy sikeres, annak semmi jelentősége.
„Legfeljebb havonta egyszer vagy kétszer játsszák. Mire legközelebb műsorra tűzik, már senki sem emlékszik, mit mondtak vagy írtak róla” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy így nem lehetnek igazán komoly sikerek, de a bukások sem tűnnek fel senkinek. „Én ezt is hiányolom. A siker és a bukás csak együtt értelmezhető” – mondta.
Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt az időtöltést. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika-fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát.
A Vidám Színpadhoz 1982-ben került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben pedig örökös taggá választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.
Rendezőként is szívesen választott zenés darabokat.
Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, kedvelt szereplője show-műsoroknak és kabaréknak is.
A vadász néha főz is címmel 1993-ban könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Később több könyve is megjelent, 2020-ban pedig Léner Péter rendező publikálta róla szóló interjúkötetét, Bodrogi címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!