
Fotó: Krónika
2008. augusztus 15., 00:002008. augusztus 15., 00:00
– Hány éve rendez az E-MIL írótábort?
– Idén tartjuk a hetedik táborunkat, augusztus 21–24. között Árkoson.
– Mitől jelentős ez a rendezvény?
– Elsődleges célja, nyilván, mint minden tábornak, a találkozás. A szó szoros értelmében, nem alkotótáborokat kívántunk és kívánunk szervezni, sokkal inkább egy szakmai fórumot, ahol évente egyszer beszélgetni lehet a szerintünk – írók szerint – égetőnek tartott kérdésekről. Tavaly szó esett a könyvterjesztés hiányosságairól, az irodalmi szervezetek pályázati lehetőségeiről, az irodalmi folyóiratok nem túl rózsás támogatási rendszeréről, szerintem ezek mind olyan témák, amelyek érdeklik az E-MIL több mint 150 fős tagságát, még akkor is, ha jóval alacsonyabb létszámban vannak jelen a rendezvényen.
– Kiknek szól a tábor? Csak íróemberek, E-MIL-tagok vehetnek részt?
– Elsősorban E-MIL tagoknak szól, de természetesen bárkit szívesen látunk. Előző években volt olyan, hogy több mint százan voltunk a zetelaki táborban, ebből csupán harminc-negyven volt író – tehát elmondható, hogy „időnként” érdekli a fiatalokat az irodalom és a körülötte forgó élet.
– Hagyományosan Zetelakán tartják a találkozót, idén viszont Árkosra költözött. Miért?
– Való igaz, az előző hat évben Zetelakán táboroztunk, köszönet ezért mindenkinek, aki ott segítségünkre volt az évek során, idén azonban úgy döntöttünk, ideje helyszínt, környezetet váltani. Az új helyszín, az árkosi Európai Tanulmányi Központ sokkal megfelelőbb egy ilyen jellegű rendezvénynek – elég, ha csak a 40-50 embert is befogadni képes vetítőteremmé alakítható konferenciatermet említem…
– A mai magyar irodalomkritikáról és az irodalmi filmforgatókönyvről hallhatnak előadásokat a résztvevők. A kritika- és a forgatókönyvírást szorgalmazzák ezzel? Népszerű műfajok ezek manapság?
– „Ki, kit, miért és főleg milyen általánosításokkal ellátott értékrend szerint kritizál? Létezik-e napjainkban kultúrpolitikai irodalomkritika, és ha nem, miért?” – ilyen, és ehhez hasonló kérdések szerepelnek táborunk pályázati dossziéjában. Nem nevezném népszerű műfajoknak, csak egy szűkebb réteget érdekelnek ezek a dolgok, de mi ehhez a szűk réteghez tartozunk. Filmforgatókönyvekről már az előbbi években is szó esett, és az idén is boncolgatjuk a témát. Régi tervem összehozni a fiatal erdélyi filmeseket, rendezőket, operatőröket a fiatal erdélyi írókkal – nyilván, néhányan már ismerik egymást. Úgy vélem, ebből igazán jó dolgok születhetnének, de ma még ennek a folyamatnak csak a kezdetén tartunk.
– Milyen rangot szerzett, és merre tart a rendezvény? Ideális esetben – mondjuk, tíz év múlva – hogy fog kinézni az E-MIL tábora? Milyen műhelyei, előadói, sajtóvisszhangja lesz?
– A rendezvény a tizedik kiadása felé halad. A tábor szervezőjeként nem ítélhetem meg a rangját – talán azok tehetik meg, akik mindeddig megfordultak a táborunkban. Ideális esetben, tíz év múlva, saját tulajdonunkban levő fordítóházunk teraszán fogunk irodalmi táborozni, nagyokat lakomázunk majd, és tolongnak a támogatók a kapunknál... De ez az ideális eset még jövő idő, így addig is megírjuk az évi félszáz pályázatunkat, tábor előtt kölcsönökbe verjük magunkat, mert ugye, utánfinanszírozott pályázati világban élünk.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.