Társadalmi szatíra az erdélyi magyar identitásról. Lakatos Róbert rendező és a dokumentumfilmben szereplő kuvaszok
Fotó: Ki kutyája vagyok én?/ Facebook
Ha kitenyésztenének egy erdélyi magyar kutyafajtát, az nemzetközi szinten nem lenne magyar fajtának tekinthető, csak román fajtának – többek közt ennek a gondolatnak a mentén született meg a kolozsvári Lakatos Róbert dokumentumfilmjének ötlete. A Ki kutyája vagyok én? című szatirikus alkotásról, amelyet ezen a héten kezdenek vetíteni a romániai mozik, a rendezőt kérdeztük.
2022. november 01., 19:552022. november 01., 19:55
Mielőtt a romániai mozik műsorukra tűzik november 4-én, a rendező jelenlétében mutatják be a kincses városban Lakatos Róbert Ki kutyája vagyok én? című, magyar–román koprodukcióban készült dokumentumfilmjét. A kolozsvári rendező alkotása társadalmi szatíra, amely a kutyaproblémák metaforáján keresztül – tenyésztési programok, pásztorkutyák evolúciója, ősi magyar fajok helyzete – szól az erdélyi magyar identitásról és társadalmi kérdésekről. A mozi premierjét október közepén tartották Lengyelországban, a 38. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon, amely a nemzetközi produceri szövetség minősítése szerint Berlin, Cannes és Velence mellett a tizennégy A kategóriás filmfesztivál egyike.
A dokumentumfilmet szerdán 20 órától a kincses városbeli Győzelem moziban, november 9-én 20 órától a Művész moziban, november 11-én 19 órától pedig a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió színházában láthatja a közönség, a vetítések után közönségtalálkozót tartanak Lakatos Róberttel.
A rendező a Krónika megkeresésére elmondta, a film ötletének megszületésében több tényező közrejátszott, de döntő fontosságú volt a 2004. december 5-i népszavazás, amikor Magyarországon mintegy „elutasították” az erdélyi magyarokat.
– fejtette ki a rendező. Hozzátette, így tudta meg, hogy van egy társaság, amely megpróbál kitenyészteni egy erdélyi fajtát, és kezdett a témára felfigyelni. „Arra voltam kíváncsi, hogy ez miért lehetetlen, és úgy éreztem, hogy azokkal a politikai, társadalmi problémákkal, amikkel én erdélyi magyarként szembesültem, a kutyatenyésztők is szembesülnek. Sőt, a kutyák világában ugyanazok a problémák jelennek meg, amelyek a mi társadalmunkban: hová is tartozunk? Például ha kitenyésztenének egy erdélyi magyar fajtát, az nemzetközi szinten nem lenne magyar fajtának tekinthető, csak román fajtának” – fejtette ki Lakatos Róbert. Hozzátette, ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal tele van a film.
Ezért inkább az alteregóm, Talpas kutya és az ő kutyavilágának problémáiról készítettem filmet, hátha az ő és sorstársai ugatása nagyobb empátiát és figyelmet képes ébreszteni, mint az enyém” – nyilatkozott a film kapcsán Lakatos Róbert.
Lakatos Róbert Lodzban a Lengyel Filmművészeti Egyetemen végezte az operatőri szakot 2000-ben, jelenleg a Sapientia EMTE Fotóművészet, filmművészet, média szakának tanszékvezető-helyettese. A Ki kutyája vagyok én? című film nemzetközi premierjét az A kategóriás Varsói Filmfesztivál (október 14–28.) Free Spirit, azaz Szabad Szellem elnevezésű szekciójában tartották.
„Sokan voltak a vetítéseken, a nézők pozitívan álltak hozzá. Ebben az is közrejátszott, hogy a közönségtalálkozón lengyelül beszéltem, amin meglepődtek az emberek. De a filmbeli poénokat is értették a lengyelek, még ha nem is pont úgy, mint ahogy mi értjük” – mondta Lakatos Róbert. A Ki kutyája vagyok én? magyar–román koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet, a Román Filmközpont és a Kreatív Európa program támogatásával. A film producere a BIDF dokumentumfilm-fesztivál egyik alapítója, Balogh Rita, román részről pedig a legnagyobb nemzetközi díjakkal, köztük a berlini Arany Medvével elismert alkotásokat (Anyai szív, Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban) jegyző Ada és Alexandru Solomon. Lakatos Róbert Bahrtalo! című dokumentumfilmjéért Karlovy Varyban 2008-ban Europa Cinemas Label díjat nyert.
Fotó: Facebook/Ki kutyája vagyok én? // Whose Dog Am I?
Belekóstol a nacionalizmus eszméibe (miután szembesül azzal, hogy a magyar fajták degeneráltak, megpróbálkozik a faj megmentésével); a regionalizmusba (amikor megpróbálkozik egy új, erdélyi fajta kitenyésztésével, amellyel saját kulturális identitását tudná azonosítani), és a liberális ideológiába (amikor genetikai tesztjéből megtudja, hogy ő maga is „kevert fajú” egyed).
A film producerei szerint az alkotásnak nagyon sok erénye van. „Úgy gondoltuk, hogy Róbert különleges humora és sajátos módszere, ahogyan a komoly témákat könnyed, fantáziadús stílusban jeleníti meg, olyan szatirikus gyöngyszemet fog eredményezni, amely dinamizálhatja a jelenlegi, mindkét oldalról érkező elszigetelődő, nacionalista közbeszédet”– mondta el Ada Solomon.
„Feltettük a kérdést: hogyan beszélhetnénk ezekről a kérdésekről egy olyan időszakban, amikor sokak számára egyre nehezebb észrevenni a teljes képet? Úgy tűnt, hogy a megoldás egy szívmelengető kutyás történet lehetne, rengeteg humorral elmesélve. Nagy szükségünk van az olyan, elérhető és élvezetes dokumentumfilmekre, amelyek komoly témákról szólnak” – tette hozzá a producer. További információk a film Facebook-oldalán találhatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!