Társadalmi szatíra az erdélyi magyar identitásról. Lakatos Róbert rendező és a dokumentumfilmben szereplő kuvaszok
Fotó: Ki kutyája vagyok én?/ Facebook
Ha kitenyésztenének egy erdélyi magyar kutyafajtát, az nemzetközi szinten nem lenne magyar fajtának tekinthető, csak román fajtának – többek közt ennek a gondolatnak a mentén született meg a kolozsvári Lakatos Róbert dokumentumfilmjének ötlete. A Ki kutyája vagyok én? című szatirikus alkotásról, amelyet ezen a héten kezdenek vetíteni a romániai mozik, a rendezőt kérdeztük.
2022. november 01., 19:552022. november 01., 19:55
Mielőtt a romániai mozik műsorukra tűzik november 4-én, a rendező jelenlétében mutatják be a kincses városban Lakatos Róbert Ki kutyája vagyok én? című, magyar–román koprodukcióban készült dokumentumfilmjét. A kolozsvári rendező alkotása társadalmi szatíra, amely a kutyaproblémák metaforáján keresztül – tenyésztési programok, pásztorkutyák evolúciója, ősi magyar fajok helyzete – szól az erdélyi magyar identitásról és társadalmi kérdésekről. A mozi premierjét október közepén tartották Lengyelországban, a 38. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon, amely a nemzetközi produceri szövetség minősítése szerint Berlin, Cannes és Velence mellett a tizennégy A kategóriás filmfesztivál egyike.
A dokumentumfilmet szerdán 20 órától a kincses városbeli Győzelem moziban, november 9-én 20 órától a Művész moziban, november 11-én 19 órától pedig a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió színházában láthatja a közönség, a vetítések után közönségtalálkozót tartanak Lakatos Róberttel.
A rendező a Krónika megkeresésére elmondta, a film ötletének megszületésében több tényező közrejátszott, de döntő fontosságú volt a 2004. december 5-i népszavazás, amikor Magyarországon mintegy „elutasították” az erdélyi magyarokat.
– fejtette ki a rendező. Hozzátette, így tudta meg, hogy van egy társaság, amely megpróbál kitenyészteni egy erdélyi fajtát, és kezdett a témára felfigyelni. „Arra voltam kíváncsi, hogy ez miért lehetetlen, és úgy éreztem, hogy azokkal a politikai, társadalmi problémákkal, amikkel én erdélyi magyarként szembesültem, a kutyatenyésztők is szembesülnek. Sőt, a kutyák világában ugyanazok a problémák jelennek meg, amelyek a mi társadalmunkban: hová is tartozunk? Például ha kitenyésztenének egy erdélyi magyar fajtát, az nemzetközi szinten nem lenne magyar fajtának tekinthető, csak román fajtának” – fejtette ki Lakatos Róbert. Hozzátette, ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal tele van a film.
Ezért inkább az alteregóm, Talpas kutya és az ő kutyavilágának problémáiról készítettem filmet, hátha az ő és sorstársai ugatása nagyobb empátiát és figyelmet képes ébreszteni, mint az enyém” – nyilatkozott a film kapcsán Lakatos Róbert.
Lakatos Róbert Lodzban a Lengyel Filmművészeti Egyetemen végezte az operatőri szakot 2000-ben, jelenleg a Sapientia EMTE Fotóművészet, filmművészet, média szakának tanszékvezető-helyettese. A Ki kutyája vagyok én? című film nemzetközi premierjét az A kategóriás Varsói Filmfesztivál (október 14–28.) Free Spirit, azaz Szabad Szellem elnevezésű szekciójában tartották.
„Sokan voltak a vetítéseken, a nézők pozitívan álltak hozzá. Ebben az is közrejátszott, hogy a közönségtalálkozón lengyelül beszéltem, amin meglepődtek az emberek. De a filmbeli poénokat is értették a lengyelek, még ha nem is pont úgy, mint ahogy mi értjük” – mondta Lakatos Róbert. A Ki kutyája vagyok én? magyar–román koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet, a Román Filmközpont és a Kreatív Európa program támogatásával. A film producere a BIDF dokumentumfilm-fesztivál egyik alapítója, Balogh Rita, román részről pedig a legnagyobb nemzetközi díjakkal, köztük a berlini Arany Medvével elismert alkotásokat (Anyai szív, Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban) jegyző Ada és Alexandru Solomon. Lakatos Róbert Bahrtalo! című dokumentumfilmjéért Karlovy Varyban 2008-ban Europa Cinemas Label díjat nyert.
Fotó: Facebook/Ki kutyája vagyok én? // Whose Dog Am I?
Belekóstol a nacionalizmus eszméibe (miután szembesül azzal, hogy a magyar fajták degeneráltak, megpróbálkozik a faj megmentésével); a regionalizmusba (amikor megpróbálkozik egy új, erdélyi fajta kitenyésztésével, amellyel saját kulturális identitását tudná azonosítani), és a liberális ideológiába (amikor genetikai tesztjéből megtudja, hogy ő maga is „kevert fajú” egyed).
A film producerei szerint az alkotásnak nagyon sok erénye van. „Úgy gondoltuk, hogy Róbert különleges humora és sajátos módszere, ahogyan a komoly témákat könnyed, fantáziadús stílusban jeleníti meg, olyan szatirikus gyöngyszemet fog eredményezni, amely dinamizálhatja a jelenlegi, mindkét oldalról érkező elszigetelődő, nacionalista közbeszédet”– mondta el Ada Solomon.
„Feltettük a kérdést: hogyan beszélhetnénk ezekről a kérdésekről egy olyan időszakban, amikor sokak számára egyre nehezebb észrevenni a teljes képet? Úgy tűnt, hogy a megoldás egy szívmelengető kutyás történet lehetne, rengeteg humorral elmesélve. Nagy szükségünk van az olyan, elérhető és élvezetes dokumentumfilmekre, amelyek komoly témákról szólnak” – tette hozzá a producer. További információk a film Facebook-oldalán találhatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!