Egyre többen követik figyelemmel az interneten a médiát, az irodalom viszont nem vált népszerűbbé
Fotó: Barabás Ákos
Kevés időt és pénzt fordít a romániai lakosság kulturális tevékenységekre – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legújabb felméréséből. Péter László kolozsvári szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megkeresésünkre elmondta, mostanság egy erősen tudásellenes „véleményklíma” alakult ki, amiben a magaskultúra nem is érték.
Negyedik alkalommal hozta nyilvánosságra a kulturális és szabadidős tevékenységeket vizsgáló éves jelentését az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ebből többek között az is kiderül, hogy a tagállamok lakossága milyen mértékben szán időt és anyagiakat az említett tételekre. A 2015 és 2018 közötti adatokra alapozó tanulmányban a témakör számos vetületék elemezték, Románia azonban szinte minden tekintetben a sereghajtók között szerepel. Mint kiderült:
A felmérés egyik fejezetében a kulturális és szabadidős tevékenységekre fordított időt elemezték. Mint a bevezetőben írták, a kreatív és kulturális programokon való részvétel jelentős hatással van az egyén életminőségére, hozzájárul az általános jóléthez és a társadalomba való tartozás érzetének erősítéséhez. Az európaiak jelentős része él is ezekkel az előnyökkel.
Dániában a lakosság 85,3 százaléka, Svédországban 85 százaléka kapcsolódik be rendszeresen hasonló tevékenységekbe, a lista másik végén álló Romániában azonban ez az arány mindössze 27,4 százalék.
Mint kiderült, az európai fiatalok (15–29 év között) zöme, 82,8 százaléka időt szánt a vizsgált egy évben legalább egyikre a felsoroltak közül, az idősebb korosztályban (65–74 év) pedig ez az arány 52,8 százalék volt. Romániában viszont a fiatalok kevesebb mint fele (48,5%), az idősebbeknek pedig mindössze 17,5 százaléka ment el moziba, élő fellépésre vagy világörökségi helyszínre egy teljes év leforgása alatt. Egy másik fejezetben az online kultúrát vizsgálta az Eurostat, hiszen az internet elterjedésével egyre többek számára válik hozzáférhetővé ez az ágazat. Ide tartozik például a filmek és videofelvételek online nézése, koncertek élő közvetítésének követése, játékok kipróbálása és nem utolsósorban a hírek virtuális követése. Fontos megemlíteni, hogy az adatok szerint 2018-ban már az EU háztartásainak 89 százalékában biztosított volt az internet-hozzáférés.
A kultúrára szánt kiadások zömét TV-előfizetésekre költötték a hazai fogyasztók, így újságokra és magazinokra például csak 5,9 százalék jutott, könyvekre 11 százalék, mozira, színházra, koncertekre pedig mindössze 3,2 százalék.
Fotó: Barabás Ákos
„Nos, a kép nem jó, egyáltalán. Egyfelől, a helyzet nem új, amióta végzik a kultúrafogyasztási barométer felméréseit, mindig ilyenek az eredmények. A mérésből az derül ki, hogy kevesen fogyasztják a kultúrát, ha azt magaskultúrának definiáljuk. A magaskultúrához azonban egyesek sajnos sehol sem férnek hozzá: ennek költsége van, illetve objektív feltételei vannak. Ilyen a kulturális infrastruktúra, ami a nagyvárosokon kívül alig van, sok helyen évek óta nincsen mozi, a vidéki színházak sok helyen megszűntek, falun könyvet venni sem lehet” – mondta el megkeresésünkre Péter László kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Kifejtette, például ha valahol régóta nincsen mozi, akkor ez a kultúrafogyasztási minta előbb-utóbb kivész, úgymond nem hagyományozódik át.
– mondta a szociológus. Kitért arra is, hogy létezik egy nagyon erős „szétfejlődés”, ami egy nagyon szűk és privilegizált réteg esetében azt eredményezi, hogy gyakorlatilag globálisan fogyaszthatja a kultúrát: bármit megvehet digitálisan, elutazhat egy párizsi előadásra, rendszeresen megnézheti például a londoni Tate Modern legújabb tárlatait, Netflix, Amazon Prime (filmek), Readly (folyóiratok), TIDAL vagy Spotify (zene) előfizetése van, több nyelven olvas, ezzel párhuzamosan pedig létezik egy növekvő tömeg, amely az alapvető kultúrához sem fér hozzá. „Előbbi réteg mindenevő – magas és populáris kultúrát egyaránt fogyaszt – és van választási lehetősége, míg utóbbi csak a populáris kultúra tévés változatához vagy a Facebookhoz fér hozzá, s nincsen választási lehetősége sem. Ők a »masszív tévénézők«. Ez a társadalmi egyenlőtlenség egyik erősen problémás formája” – fogalmazott Péter László. Azt is elmondta, a megoldás az lenne, ha a fejlődhetne a kulturális infrastruktúra, ha javulna a hozzáférhetősége, és persze ha az iskola megtanítana szelektálni az információk és főleg a különböző csatornák között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!