Egyre többen követik figyelemmel az interneten a médiát, az irodalom viszont nem vált népszerűbbé
Fotó: Barabás Ákos
Kevés időt és pénzt fordít a romániai lakosság kulturális tevékenységekre – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legújabb felméréséből. Péter László kolozsvári szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megkeresésünkre elmondta, mostanság egy erősen tudásellenes „véleményklíma” alakult ki, amiben a magaskultúra nem is érték.
Negyedik alkalommal hozta nyilvánosságra a kulturális és szabadidős tevékenységeket vizsgáló éves jelentését az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ebből többek között az is kiderül, hogy a tagállamok lakossága milyen mértékben szán időt és anyagiakat az említett tételekre. A 2015 és 2018 közötti adatokra alapozó tanulmányban a témakör számos vetületék elemezték, Románia azonban szinte minden tekintetben a sereghajtók között szerepel. Mint kiderült:
A felmérés egyik fejezetében a kulturális és szabadidős tevékenységekre fordított időt elemezték. Mint a bevezetőben írták, a kreatív és kulturális programokon való részvétel jelentős hatással van az egyén életminőségére, hozzájárul az általános jóléthez és a társadalomba való tartozás érzetének erősítéséhez. Az európaiak jelentős része él is ezekkel az előnyökkel.
Dániában a lakosság 85,3 százaléka, Svédországban 85 százaléka kapcsolódik be rendszeresen hasonló tevékenységekbe, a lista másik végén álló Romániában azonban ez az arány mindössze 27,4 százalék.
Mint kiderült, az európai fiatalok (15–29 év között) zöme, 82,8 százaléka időt szánt a vizsgált egy évben legalább egyikre a felsoroltak közül, az idősebb korosztályban (65–74 év) pedig ez az arány 52,8 százalék volt. Romániában viszont a fiatalok kevesebb mint fele (48,5%), az idősebbeknek pedig mindössze 17,5 százaléka ment el moziba, élő fellépésre vagy világörökségi helyszínre egy teljes év leforgása alatt. Egy másik fejezetben az online kultúrát vizsgálta az Eurostat, hiszen az internet elterjedésével egyre többek számára válik hozzáférhetővé ez az ágazat. Ide tartozik például a filmek és videofelvételek online nézése, koncertek élő közvetítésének követése, játékok kipróbálása és nem utolsósorban a hírek virtuális követése. Fontos megemlíteni, hogy az adatok szerint 2018-ban már az EU háztartásainak 89 százalékában biztosított volt az internet-hozzáférés.
A kultúrára szánt kiadások zömét TV-előfizetésekre költötték a hazai fogyasztók, így újságokra és magazinokra például csak 5,9 százalék jutott, könyvekre 11 százalék, mozira, színházra, koncertekre pedig mindössze 3,2 százalék.
Fotó: Barabás Ákos
„Nos, a kép nem jó, egyáltalán. Egyfelől, a helyzet nem új, amióta végzik a kultúrafogyasztási barométer felméréseit, mindig ilyenek az eredmények. A mérésből az derül ki, hogy kevesen fogyasztják a kultúrát, ha azt magaskultúrának definiáljuk. A magaskultúrához azonban egyesek sajnos sehol sem férnek hozzá: ennek költsége van, illetve objektív feltételei vannak. Ilyen a kulturális infrastruktúra, ami a nagyvárosokon kívül alig van, sok helyen évek óta nincsen mozi, a vidéki színházak sok helyen megszűntek, falun könyvet venni sem lehet” – mondta el megkeresésünkre Péter László kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Kifejtette, például ha valahol régóta nincsen mozi, akkor ez a kultúrafogyasztási minta előbb-utóbb kivész, úgymond nem hagyományozódik át.
– mondta a szociológus. Kitért arra is, hogy létezik egy nagyon erős „szétfejlődés”, ami egy nagyon szűk és privilegizált réteg esetében azt eredményezi, hogy gyakorlatilag globálisan fogyaszthatja a kultúrát: bármit megvehet digitálisan, elutazhat egy párizsi előadásra, rendszeresen megnézheti például a londoni Tate Modern legújabb tárlatait, Netflix, Amazon Prime (filmek), Readly (folyóiratok), TIDAL vagy Spotify (zene) előfizetése van, több nyelven olvas, ezzel párhuzamosan pedig létezik egy növekvő tömeg, amely az alapvető kultúrához sem fér hozzá. „Előbbi réteg mindenevő – magas és populáris kultúrát egyaránt fogyaszt – és van választási lehetősége, míg utóbbi csak a populáris kultúra tévés változatához vagy a Facebookhoz fér hozzá, s nincsen választási lehetősége sem. Ők a »masszív tévénézők«. Ez a társadalmi egyenlőtlenség egyik erősen problémás formája” – fogalmazott Péter László. Azt is elmondta, a megoldás az lenne, ha a fejlődhetne a kulturális infrastruktúra, ha javulna a hozzáférhetősége, és persze ha az iskola megtanítana szelektálni az információk és főleg a különböző csatornák között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!