Egyre többen követik figyelemmel az interneten a médiát, az irodalom viszont nem vált népszerűbbé
Fotó: Barabás Ákos
Kevés időt és pénzt fordít a romániai lakosság kulturális tevékenységekre – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legújabb felméréséből. Péter László kolozsvári szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megkeresésünkre elmondta, mostanság egy erősen tudásellenes „véleményklíma” alakult ki, amiben a magaskultúra nem is érték.
Negyedik alkalommal hozta nyilvánosságra a kulturális és szabadidős tevékenységeket vizsgáló éves jelentését az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ebből többek között az is kiderül, hogy a tagállamok lakossága milyen mértékben szán időt és anyagiakat az említett tételekre. A 2015 és 2018 közötti adatokra alapozó tanulmányban a témakör számos vetületék elemezték, Románia azonban szinte minden tekintetben a sereghajtók között szerepel. Mint kiderült:
A felmérés egyik fejezetében a kulturális és szabadidős tevékenységekre fordított időt elemezték. Mint a bevezetőben írták, a kreatív és kulturális programokon való részvétel jelentős hatással van az egyén életminőségére, hozzájárul az általános jóléthez és a társadalomba való tartozás érzetének erősítéséhez. Az európaiak jelentős része él is ezekkel az előnyökkel.
Dániában a lakosság 85,3 százaléka, Svédországban 85 százaléka kapcsolódik be rendszeresen hasonló tevékenységekbe, a lista másik végén álló Romániában azonban ez az arány mindössze 27,4 százalék.
Mint kiderült, az európai fiatalok (15–29 év között) zöme, 82,8 százaléka időt szánt a vizsgált egy évben legalább egyikre a felsoroltak közül, az idősebb korosztályban (65–74 év) pedig ez az arány 52,8 százalék volt. Romániában viszont a fiatalok kevesebb mint fele (48,5%), az idősebbeknek pedig mindössze 17,5 százaléka ment el moziba, élő fellépésre vagy világörökségi helyszínre egy teljes év leforgása alatt. Egy másik fejezetben az online kultúrát vizsgálta az Eurostat, hiszen az internet elterjedésével egyre többek számára válik hozzáférhetővé ez az ágazat. Ide tartozik például a filmek és videofelvételek online nézése, koncertek élő közvetítésének követése, játékok kipróbálása és nem utolsósorban a hírek virtuális követése. Fontos megemlíteni, hogy az adatok szerint 2018-ban már az EU háztartásainak 89 százalékában biztosított volt az internet-hozzáférés.
A kultúrára szánt kiadások zömét TV-előfizetésekre költötték a hazai fogyasztók, így újságokra és magazinokra például csak 5,9 százalék jutott, könyvekre 11 százalék, mozira, színházra, koncertekre pedig mindössze 3,2 százalék.
Fotó: Barabás Ákos
„Nos, a kép nem jó, egyáltalán. Egyfelől, a helyzet nem új, amióta végzik a kultúrafogyasztási barométer felméréseit, mindig ilyenek az eredmények. A mérésből az derül ki, hogy kevesen fogyasztják a kultúrát, ha azt magaskultúrának definiáljuk. A magaskultúrához azonban egyesek sajnos sehol sem férnek hozzá: ennek költsége van, illetve objektív feltételei vannak. Ilyen a kulturális infrastruktúra, ami a nagyvárosokon kívül alig van, sok helyen évek óta nincsen mozi, a vidéki színházak sok helyen megszűntek, falun könyvet venni sem lehet” – mondta el megkeresésünkre Péter László kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Kifejtette, például ha valahol régóta nincsen mozi, akkor ez a kultúrafogyasztási minta előbb-utóbb kivész, úgymond nem hagyományozódik át.
– mondta a szociológus. Kitért arra is, hogy létezik egy nagyon erős „szétfejlődés”, ami egy nagyon szűk és privilegizált réteg esetében azt eredményezi, hogy gyakorlatilag globálisan fogyaszthatja a kultúrát: bármit megvehet digitálisan, elutazhat egy párizsi előadásra, rendszeresen megnézheti például a londoni Tate Modern legújabb tárlatait, Netflix, Amazon Prime (filmek), Readly (folyóiratok), TIDAL vagy Spotify (zene) előfizetése van, több nyelven olvas, ezzel párhuzamosan pedig létezik egy növekvő tömeg, amely az alapvető kultúrához sem fér hozzá. „Előbbi réteg mindenevő – magas és populáris kultúrát egyaránt fogyaszt – és van választási lehetősége, míg utóbbi csak a populáris kultúra tévés változatához vagy a Facebookhoz fér hozzá, s nincsen választási lehetősége sem. Ők a »masszív tévénézők«. Ez a társadalmi egyenlőtlenség egyik erősen problémás formája” – fogalmazott Péter László. Azt is elmondta, a megoldás az lenne, ha a fejlődhetne a kulturális infrastruktúra, ha javulna a hozzáférhetősége, és persze ha az iskola megtanítana szelektálni az információk és főleg a különböző csatornák között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!