Egyre többen követik figyelemmel az interneten a médiát, az irodalom viszont nem vált népszerűbbé
Fotó: Barabás Ákos
Kevés időt és pénzt fordít a romániai lakosság kulturális tevékenységekre – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legújabb felméréséből. Péter László kolozsvári szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megkeresésünkre elmondta, mostanság egy erősen tudásellenes „véleményklíma” alakult ki, amiben a magaskultúra nem is érték.
Negyedik alkalommal hozta nyilvánosságra a kulturális és szabadidős tevékenységeket vizsgáló éves jelentését az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ebből többek között az is kiderül, hogy a tagállamok lakossága milyen mértékben szán időt és anyagiakat az említett tételekre. A 2015 és 2018 közötti adatokra alapozó tanulmányban a témakör számos vetületék elemezték, Románia azonban szinte minden tekintetben a sereghajtók között szerepel. Mint kiderült:
A felmérés egyik fejezetében a kulturális és szabadidős tevékenységekre fordított időt elemezték. Mint a bevezetőben írták, a kreatív és kulturális programokon való részvétel jelentős hatással van az egyén életminőségére, hozzájárul az általános jóléthez és a társadalomba való tartozás érzetének erősítéséhez. Az európaiak jelentős része él is ezekkel az előnyökkel.
Dániában a lakosság 85,3 százaléka, Svédországban 85 százaléka kapcsolódik be rendszeresen hasonló tevékenységekbe, a lista másik végén álló Romániában azonban ez az arány mindössze 27,4 százalék.
Mint kiderült, az európai fiatalok (15–29 év között) zöme, 82,8 százaléka időt szánt a vizsgált egy évben legalább egyikre a felsoroltak közül, az idősebb korosztályban (65–74 év) pedig ez az arány 52,8 százalék volt. Romániában viszont a fiatalok kevesebb mint fele (48,5%), az idősebbeknek pedig mindössze 17,5 százaléka ment el moziba, élő fellépésre vagy világörökségi helyszínre egy teljes év leforgása alatt. Egy másik fejezetben az online kultúrát vizsgálta az Eurostat, hiszen az internet elterjedésével egyre többek számára válik hozzáférhetővé ez az ágazat. Ide tartozik például a filmek és videofelvételek online nézése, koncertek élő közvetítésének követése, játékok kipróbálása és nem utolsósorban a hírek virtuális követése. Fontos megemlíteni, hogy az adatok szerint 2018-ban már az EU háztartásainak 89 százalékában biztosított volt az internet-hozzáférés.
A kultúrára szánt kiadások zömét TV-előfizetésekre költötték a hazai fogyasztók, így újságokra és magazinokra például csak 5,9 százalék jutott, könyvekre 11 százalék, mozira, színházra, koncertekre pedig mindössze 3,2 százalék.
Fotó: Barabás Ákos
„Nos, a kép nem jó, egyáltalán. Egyfelől, a helyzet nem új, amióta végzik a kultúrafogyasztási barométer felméréseit, mindig ilyenek az eredmények. A mérésből az derül ki, hogy kevesen fogyasztják a kultúrát, ha azt magaskultúrának definiáljuk. A magaskultúrához azonban egyesek sajnos sehol sem férnek hozzá: ennek költsége van, illetve objektív feltételei vannak. Ilyen a kulturális infrastruktúra, ami a nagyvárosokon kívül alig van, sok helyen évek óta nincsen mozi, a vidéki színházak sok helyen megszűntek, falun könyvet venni sem lehet” – mondta el megkeresésünkre Péter László kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Kifejtette, például ha valahol régóta nincsen mozi, akkor ez a kultúrafogyasztási minta előbb-utóbb kivész, úgymond nem hagyományozódik át.
– mondta a szociológus. Kitért arra is, hogy létezik egy nagyon erős „szétfejlődés”, ami egy nagyon szűk és privilegizált réteg esetében azt eredményezi, hogy gyakorlatilag globálisan fogyaszthatja a kultúrát: bármit megvehet digitálisan, elutazhat egy párizsi előadásra, rendszeresen megnézheti például a londoni Tate Modern legújabb tárlatait, Netflix, Amazon Prime (filmek), Readly (folyóiratok), TIDAL vagy Spotify (zene) előfizetése van, több nyelven olvas, ezzel párhuzamosan pedig létezik egy növekvő tömeg, amely az alapvető kultúrához sem fér hozzá. „Előbbi réteg mindenevő – magas és populáris kultúrát egyaránt fogyaszt – és van választási lehetősége, míg utóbbi csak a populáris kultúra tévés változatához vagy a Facebookhoz fér hozzá, s nincsen választási lehetősége sem. Ők a »masszív tévénézők«. Ez a társadalmi egyenlőtlenség egyik erősen problémás formája” – fogalmazott Péter László. Azt is elmondta, a megoldás az lenne, ha a fejlődhetne a kulturális infrastruktúra, ha javulna a hozzáférhetősége, és persze ha az iskola megtanítana szelektálni az információk és főleg a különböző csatornák között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!