Az erdélyi legendákat feldolgozó darab hat helyszínén 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket
Fotó: Dobi Attila
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
2025. március 26., 15:012025. március 26., 15:01
Seregi Zoltán, az anyaországi színház igazgatója az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az kézdivásárhelyi Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy „találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot” – tájékoztatta szerkesztőségünket a teátrum.
Mint írták, Csurulya Csongor rendező szerint
Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története. Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van. A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól. Fő üzenete, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
Így a zene – amelyet Orbán Ferenc, a sepsiszentgyörgyi Evilági zenekar vezetője szerzett – sem autentikus népzene, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk van a történetmesélésben.
A jelmezeken – amelyek Petrovszki Árpád munkái – megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat. Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok „kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján”.
„Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra” – vélekedett Csurulya Csongor.
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!