Az erdélyi legendákat feldolgozó darab hat helyszínén 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket
Fotó: Dobi Attila
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
2025. március 26., 15:012025. március 26., 15:01
Seregi Zoltán, az anyaországi színház igazgatója az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az kézdivásárhelyi Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy „találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot” – tájékoztatta szerkesztőségünket a teátrum.
Mint írták, Csurulya Csongor rendező szerint
Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története. Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van. A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól. Fő üzenete, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
Így a zene – amelyet Orbán Ferenc, a sepsiszentgyörgyi Evilági zenekar vezetője szerzett – sem autentikus népzene, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk van a történetmesélésben.
A jelmezeken – amelyek Petrovszki Árpád munkái – megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat. Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok „kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján”.
„Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra” – vélekedett Csurulya Csongor.
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!