Az erdélyi legendákat feldolgozó darab hat helyszínén 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket
Fotó: Dobi Attila
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
2025. március 26., 15:012025. március 26., 15:01
Seregi Zoltán, az anyaországi színház igazgatója az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az kézdivásárhelyi Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy „találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot” – tájékoztatta szerkesztőségünket a teátrum.
Mint írták, Csurulya Csongor rendező szerint
Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története. Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van. A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól. Fő üzenete, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
Így a zene – amelyet Orbán Ferenc, a sepsiszentgyörgyi Evilági zenekar vezetője szerzett – sem autentikus népzene, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk van a történetmesélésben.
A jelmezeken – amelyek Petrovszki Árpád munkái – megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat. Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok „kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján”.
„Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra” – vélekedett Csurulya Csongor.
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!