
Képkocka Cristian Mungiu 2009-es, Mesék az aranykorból című filmjéből
Fotó: Amintiri din epoca de aur
Továbbviszi Cristian Mungiu a kommunizmus „aranykoráról” szóló nagy sikerű filmvígjátékát: a 2009-ben bemutatott Mesék az aranykorból (Povești din epoca de aur) folytatása román-lengyel-francia koprodukcióban készül.
2024. február 20., 16:342024. február 20., 16:34
2024. február 20., 16:432024. február 20., 16:43
A Mesék az aranykorból – A varsói szerződés (nemzetközi címén: Tales of the Golden Age – The Warsaw Pact) című történelmi vígjáték a bukaresti székhelyű, Mungiu vezette Mobra Film, a lengyel Kijora Films és a francia Les Films du Worso együttműködésében készül – írta a Filmtett. ro. A vígjáték forgatókönyvét Cristian Mungiu írja, a rendezői feladatok pedig Ioana Uricarura várnak, aki a 2009-es szkeccsfilm egyik rendezője volt.
Fotó: Amintiri din epoca de aur
A folytatás is vígjátéki megközelítésben fogja tálalni a varsói szerződés témáját.
A leghatásosabb vígjátékok tragikus helyzetekben bontakoznak ki” – idézi Mungiu és Uricaru közleményét a Variety. Az alkotók „a 80-as évek összetéveszthetetlen hangulatát” ígérik megidézni, amire szerintük az idősebb nézők nosztalgiával, a fiatalabbak kíváncsisággal fognak tekinteni.
Amint a 2009-es alkotásról a filmtett kritikusa, Jakab-Benke Nándor fogalmazott,
egyszerre nevettet és ríkat meg; egyszerre hatrészes mozaikfilm és egységes, átfogó kép a kommunizmusról. A romániai szocializmus korszakában keringő városi legendákat, többek közt a tömbházlakásbeli disznóvágást is megidézi meg a 2009-es Mesék az aranykorból, de a párttagok tragikomikus esetét is a körhintával.

Cannes-i premierje után két héttel Kolozsvárra is megérkezett Cristian Mungiu rendező sokat emlegetett, várva-várt új alkotása a R.M.N, mely a Srí Lanka-i pékek történetén alapszik, illetve abból inspirálódott.

Franciaország Becsületrendjével tüntették ki Cristian Mungiu román filmrendezőt. A kitüntetést Michele Ramis, Franciaország bukaresti nagykövete adta át.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!