
Fotó: Krónika
A kópia azonosítása folyamatban van – tudtuk meg Balogh Gyöngyitõl, a budapesti Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) korai magyar filmekkel foglalkozó referensétõl, aki elmondta: még nem százszázalékos, hogy valóban a Kertész-filmrõl van szó. A filmarchívum néhány napon belül azonban biztos információval tud szolgálni az ügyben – jelentette ki Balogh Gyöngyi.
A tolonc azon három játékfilm egyike, amelyeket Kertész Mihály Kolozsváron rendezett 1914-ben, Janovics Jenõ stúdiójában. A késõbb Michael Curtiz néven hollywoodi karriert befutó rendezõ 1919-ig több mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, ám eddig mindössze két filmjét ismerjük ebbõl a korszakból: a néhány hónapja Hollandiában megtalált, 1917-es Az utolsó hajnal címû játékfilmet, illetve az 1919-es, Jön az öcsém címû rövid propagandafilmet. A tolonc megtalált – feltételezhetõ – kópiáját Amerikában vetítették, a képközi feliratok angol nyelvûek, és a szereplõk nevét is angolosították. A kópia virazsírozott – utólag snittenként színes fürdõbe mártották –, a tekercseken körülbelül 5-6 színárnyalat különböztethetõ meg. A film meglehetõsen jó állapotban került elõ, csak a szalag zsugorodott, ami azonban ilyen esetekben természetesnek mondható. A Magyar Nemzeti Filmarchívum a tervek szerint már idén elindítja a film restaurálását.
A Kertész-film elõkerülése több szempontból is fontos mozzanat. A Kolozsváron készített közel hetven némafilm közül ugyanis ez a negyedik, amelybõl nemcsak pár perces részletek maradtak fenn – mint arról beszámoltunk, a kolozsvári közönség a tavaly október 18. és 21. között megrendezett 7. Filmtettfeszt keretében tekinthette meg Janovics Jenõ A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) címû restaurált filmjét.
A Tóth Ede 1876-os népszínmûvébõl készült film az egyetlen olyan mozgókép, amely megörökíti Jászai Marit, illetve az egyetlen fennmaradt magyar némafilm, amelyben a késõbb Victor Varconi néven Hollywoodban híressé vált Várkonyi Mihályt láthatjuk játszani. A tolonc a második legrégebbrõl elõkerült magyar némajátékfilm az 1912-ben rendezett Keserû szerelem után.
Krónika
Kertész Mihály (1886–1962)
Budapesten született 1886-ban Kertész Kaminer Manó néven. Elsõ filmjét 1912-ben készítette. Következõ évben Dániába utazott a Nordisk cég stúdiójába; 1914-ben tért vissza Magyarországra, ahol Janovics Jenõ kolozsvári filmgyárában kapott állást. Az elsõ világháborúban katona volt, majd a Tanácsköztársaság idején Ausztriába költözött. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és Michael Curtiz néven fényes hollywoodi karriert futott be. Több mint 100 filmet készített, köztük olyan klasszikusokat, mint az Oscar-díjas Casablanca (1942) vagy a Mildred Pierce (1945).
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.