Fotó: Krónika
A kópia azonosítása folyamatban van – tudtuk meg Balogh Gyöngyitõl, a budapesti Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) korai magyar filmekkel foglalkozó referensétõl, aki elmondta: még nem százszázalékos, hogy valóban a Kertész-filmrõl van szó. A filmarchívum néhány napon belül azonban biztos információval tud szolgálni az ügyben – jelentette ki Balogh Gyöngyi.
A tolonc azon három játékfilm egyike, amelyeket Kertész Mihály Kolozsváron rendezett 1914-ben, Janovics Jenõ stúdiójában. A késõbb Michael Curtiz néven hollywoodi karriert befutó rendezõ 1919-ig több mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, ám eddig mindössze két filmjét ismerjük ebbõl a korszakból: a néhány hónapja Hollandiában megtalált, 1917-es Az utolsó hajnal címû játékfilmet, illetve az 1919-es, Jön az öcsém címû rövid propagandafilmet. A tolonc megtalált – feltételezhetõ – kópiáját Amerikában vetítették, a képközi feliratok angol nyelvûek, és a szereplõk nevét is angolosították. A kópia virazsírozott – utólag snittenként színes fürdõbe mártották –, a tekercseken körülbelül 5-6 színárnyalat különböztethetõ meg. A film meglehetõsen jó állapotban került elõ, csak a szalag zsugorodott, ami azonban ilyen esetekben természetesnek mondható. A Magyar Nemzeti Filmarchívum a tervek szerint már idén elindítja a film restaurálását.
A Kertész-film elõkerülése több szempontból is fontos mozzanat. A Kolozsváron készített közel hetven némafilm közül ugyanis ez a negyedik, amelybõl nemcsak pár perces részletek maradtak fenn – mint arról beszámoltunk, a kolozsvári közönség a tavaly október 18. és 21. között megrendezett 7. Filmtettfeszt keretében tekinthette meg Janovics Jenõ A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) címû restaurált filmjét.
A Tóth Ede 1876-os népszínmûvébõl készült film az egyetlen olyan mozgókép, amely megörökíti Jászai Marit, illetve az egyetlen fennmaradt magyar némafilm, amelyben a késõbb Victor Varconi néven Hollywoodban híressé vált Várkonyi Mihályt láthatjuk játszani. A tolonc a második legrégebbrõl elõkerült magyar némajátékfilm az 1912-ben rendezett Keserû szerelem után.
Krónika
Kertész Mihály (1886–1962)
Budapesten született 1886-ban Kertész Kaminer Manó néven. Elsõ filmjét 1912-ben készítette. Következõ évben Dániába utazott a Nordisk cég stúdiójába; 1914-ben tért vissza Magyarországra, ahol Janovics Jenõ kolozsvári filmgyárában kapott állást. Az elsõ világháborúban katona volt, majd a Tanácsköztársaság idején Ausztriába költözött. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és Michael Curtiz néven fényes hollywoodi karriert futott be. Több mint 100 filmet készített, köztük olyan klasszikusokat, mint az Oscar-díjas Casablanca (1942) vagy a Mildred Pierce (1945).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Látogatottsági adatok