Fotó: Krónika
A kópia azonosítása folyamatban van – tudtuk meg Balogh Gyöngyitõl, a budapesti Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) korai magyar filmekkel foglalkozó referensétõl, aki elmondta: még nem százszázalékos, hogy valóban a Kertész-filmrõl van szó. A filmarchívum néhány napon belül azonban biztos információval tud szolgálni az ügyben – jelentette ki Balogh Gyöngyi.
A tolonc azon három játékfilm egyike, amelyeket Kertész Mihály Kolozsváron rendezett 1914-ben, Janovics Jenõ stúdiójában. A késõbb Michael Curtiz néven hollywoodi karriert befutó rendezõ 1919-ig több mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, ám eddig mindössze két filmjét ismerjük ebbõl a korszakból: a néhány hónapja Hollandiában megtalált, 1917-es Az utolsó hajnal címû játékfilmet, illetve az 1919-es, Jön az öcsém címû rövid propagandafilmet. A tolonc megtalált – feltételezhetõ – kópiáját Amerikában vetítették, a képközi feliratok angol nyelvûek, és a szereplõk nevét is angolosították. A kópia virazsírozott – utólag snittenként színes fürdõbe mártották –, a tekercseken körülbelül 5-6 színárnyalat különböztethetõ meg. A film meglehetõsen jó állapotban került elõ, csak a szalag zsugorodott, ami azonban ilyen esetekben természetesnek mondható. A Magyar Nemzeti Filmarchívum a tervek szerint már idén elindítja a film restaurálását.
A Kertész-film elõkerülése több szempontból is fontos mozzanat. A Kolozsváron készített közel hetven némafilm közül ugyanis ez a negyedik, amelybõl nemcsak pár perces részletek maradtak fenn – mint arról beszámoltunk, a kolozsvári közönség a tavaly október 18. és 21. között megrendezett 7. Filmtettfeszt keretében tekinthette meg Janovics Jenõ A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) címû restaurált filmjét.
A Tóth Ede 1876-os népszínmûvébõl készült film az egyetlen olyan mozgókép, amely megörökíti Jászai Marit, illetve az egyetlen fennmaradt magyar némafilm, amelyben a késõbb Victor Varconi néven Hollywoodban híressé vált Várkonyi Mihályt láthatjuk játszani. A tolonc a második legrégebbrõl elõkerült magyar némajátékfilm az 1912-ben rendezett Keserû szerelem után.
Krónika
Kertész Mihály (1886–1962)
Budapesten született 1886-ban Kertész Kaminer Manó néven. Elsõ filmjét 1912-ben készítette. Következõ évben Dániába utazott a Nordisk cég stúdiójába; 1914-ben tért vissza Magyarországra, ahol Janovics Jenõ kolozsvári filmgyárában kapott állást. Az elsõ világháborúban katona volt, majd a Tanácsköztársaság idején Ausztriába költözött. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és Michael Curtiz néven fényes hollywoodi karriert futott be. Több mint 100 filmet készített, köztük olyan klasszikusokat, mint az Oscar-díjas Casablanca (1942) vagy a Mildred Pierce (1945).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok