Fotó: Krónika
A kópia azonosítása folyamatban van – tudtuk meg Balogh Gyöngyitõl, a budapesti Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) korai magyar filmekkel foglalkozó referensétõl, aki elmondta: még nem százszázalékos, hogy valóban a Kertész-filmrõl van szó. A filmarchívum néhány napon belül azonban biztos információval tud szolgálni az ügyben – jelentette ki Balogh Gyöngyi.
A tolonc azon három játékfilm egyike, amelyeket Kertész Mihály Kolozsváron rendezett 1914-ben, Janovics Jenõ stúdiójában. A késõbb Michael Curtiz néven hollywoodi karriert befutó rendezõ 1919-ig több mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, ám eddig mindössze két filmjét ismerjük ebbõl a korszakból: a néhány hónapja Hollandiában megtalált, 1917-es Az utolsó hajnal címû játékfilmet, illetve az 1919-es, Jön az öcsém címû rövid propagandafilmet. A tolonc megtalált – feltételezhetõ – kópiáját Amerikában vetítették, a képközi feliratok angol nyelvûek, és a szereplõk nevét is angolosították. A kópia virazsírozott – utólag snittenként színes fürdõbe mártották –, a tekercseken körülbelül 5-6 színárnyalat különböztethetõ meg. A film meglehetõsen jó állapotban került elõ, csak a szalag zsugorodott, ami azonban ilyen esetekben természetesnek mondható. A Magyar Nemzeti Filmarchívum a tervek szerint már idén elindítja a film restaurálását.
A Kertész-film elõkerülése több szempontból is fontos mozzanat. A Kolozsváron készített közel hetven némafilm közül ugyanis ez a negyedik, amelybõl nemcsak pár perces részletek maradtak fenn – mint arról beszámoltunk, a kolozsvári közönség a tavaly október 18. és 21. között megrendezett 7. Filmtettfeszt keretében tekinthette meg Janovics Jenõ A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) címû restaurált filmjét.
A Tóth Ede 1876-os népszínmûvébõl készült film az egyetlen olyan mozgókép, amely megörökíti Jászai Marit, illetve az egyetlen fennmaradt magyar némafilm, amelyben a késõbb Victor Varconi néven Hollywoodban híressé vált Várkonyi Mihályt láthatjuk játszani. A tolonc a második legrégebbrõl elõkerült magyar némajátékfilm az 1912-ben rendezett Keserû szerelem után.
Krónika
Kertész Mihály (1886–1962)
Budapesten született 1886-ban Kertész Kaminer Manó néven. Elsõ filmjét 1912-ben készítette. Következõ évben Dániába utazott a Nordisk cég stúdiójába; 1914-ben tért vissza Magyarországra, ahol Janovics Jenõ kolozsvári filmgyárában kapott állást. Az elsõ világháborúban katona volt, majd a Tanácsköztársaság idején Ausztriába költözött. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és Michael Curtiz néven fényes hollywoodi karriert futott be. Több mint 100 filmet készített, köztük olyan klasszikusokat, mint az Oscar-díjas Casablanca (1942) vagy a Mildred Pierce (1945).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok