
Az inkvizíció motívumai, Mohács bukása, a háború visszatérő szelleme is megjelenik Árkossy alkotásain
Fotó: kolozsvári Művészeti Múzeum
A világtörténelem képnyelven előadható eseménysorai láthatóak Árkossy István képzőművész alkotásain, amelyekből szerdán nyílik kiállítás a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Az ebben a hónapban látogatható tárlat anyagának tematikája az egyiptomi óriásdinasztiák kihalásának példájától kezdve egészen felpörgött korunk versenyszelleméig sok mindent átfog.
2021. február 03., 15:482021. február 03., 15:48
2021. február 03., 16:022021. február 03., 16:02
Árkossy István képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás szerdán a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Az intézmény közlése szerint a február 28-ig látogatható, Időutazás című tárlat megnyitóját a járványügyi intézkedéseknek megfelelően tartják a múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában.
Árkossy István Kolozsváron született 1943-ban. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola képgrafika szakán diplomázott 1966-ban Feszt László tanítványaként. Már egyetemi évei alatt szoros kapcsolatba került erdélyi szerkesztőségekkel és könyvkiadókkal, ahol rendszeresen jelentek meg rajzai, illusztrációi. Államvizsga után a jeles kolozsvári irodalmi-művészeti és kritikai hetilap, az Utunk szerkesztőségének munkatársa lett, itt két évtizeden át hétről hétre Erdély művészeti és szellemi eseményeinek lapgrafikai megjelenítése volt a feladata. Mindemellett több sajtótermék grafikai arculatát is kialakította az esztendők során.
Miután 1971-ben zsögödi Nagy Imre festőművész rézkarcprése hozzá került,
A szerkesztőségi munka jellege és elsősorban a Kriterion Könyvkiadóhoz fűződő szoros kapcsolata eredményezte, hogy mintegy háromszáz megtervezett kötet került ki már akkoriban kezei alól.
Festészeti anyaggal az 1982-es kolozsvári kiállításán jelentkezett először. Mintegy félszáz egyéni kiállítást rendezett az évek során, és számos csoportos tárlaton, valamint nemzetközi művészeti seregszemlén kerültek bemutatásra művei.
Elismerései között említjük a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay Sándor-díját (2018).
„Amikor felötlött bennem annak gondolata, hogy a reneszánsz nagymesterek arcképcsarnokának megfestése után és a múlt számomra mindenkor vonzó világában megtett szellemi kalandozások során szerzett némi tapasztalatokkal felruházva ismét egy olyan területre merészkedjek, ami hasonlóképpen „időillatú”, újból kitárult előttem az Időkapu, én pedig örömmel beléptem rajta.
– idézi a múzeum közleménye idézi a képzőművészt. Mint Árkossy írja, innen kiindulva érezte az esélyt, hogy az egykori tartalmak a szimbólumok prizmáján kivetítve némileg akár új értelmezést is nyerhetnek. Csak fel kellett gondolatban lapozni az események időrendi példatárát, ami gazdagságát tekintve kétségtelenül kimeríthetetlen.
A művész úgy fogalmaz, az utóbbi évben elkészült és 2020 tavaszán a Kolozsvári Művészeti Múzeum Bánffy-palotai termeiben első alkalommal nyilvánosság elé kerülő húsz darab százszor száz centiméteres vászon arra hivatott, hogy osztozzon az egykori történések képnyelven előadható eseménysorán az egyiptomi óriásdinasztiák kihalásának példájától kezdve, egészen a felpörgött korunk Start címmel jelzett, mindennapjainkat átszövő versenyszelleméig. „S idővel, ahogy egyre terült a festék, formát öltöttek a különféle idézetek: az inkvizíció motívumai vörös-zöld komplementer színeivel, „Néró, az őrült”, ahogy felgyújtja Rómát, Mátyás után Mohács a bukás erjedő folyamatának érzetével, Savonarola szellemi és testi lángolása, Jeanne d’Arc nemzeti hősként üdvözült fehér példája, a gépek vörösbe ágyazott forradalma, vagy a mindent feketébe öltöztető háború krónikusan visszatérő szelleme mellett Szent István színtiszta alakja” – részletezte az alkotó.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!