Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra és Karácsonyi Zsolt a Solea Minor című kötet bemutatóján
Fotó: Simó Helga
Egy aprócska képzeletbeli szigeten játszódik Márton Evelin új regénye, a Solea Minor, amelyet hétfőn este mutattak be Kolozsváron a Helikon-estek rendezvénysorozat keretében. A regény azt a kérdést is feszegeti, hogy a technika vívmányaihoz szokott ember vajon képes lenne-e túlélni egy technika nélküli világban.
2021. december 14., 20:562021. december 14., 20:56
Egyfajta „kegyetlen derű” jellemzi Márton Evelin Solea Minor című regényét, amelyet az év utolsó Helikon-estjén mutattak be hétfőn este a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A szerzővel Mărcuțiu-Rácz Dóra, a Helikon folyóirat szerkesztője beszélgetett, az esemény házigazdája Karácsonyi Zsolt főszerkesztő volt.
A frissen megjelent könyv bemutatóján szó esett a regény születéséről, az ember életképességéről egy technikamentes világban, és az előkészületben lévő, következő könyvről is.
– mondta Karácsonyi Zsolt.
Mărcuțiu-Rácz Dóra felhívta a figyelmet, megjelent a Helikon folyóiratnak 2019-ben a Sziget című száma, amelyben Márton Evelin is publikált: az a szöveg nyitja a regényt. Az író ennek kapcsán elmondta, hogy habár a nyitószöveg nem kapcsolódik szorosan a kötet többi részéhez, mégis megalapozásként tekint rá. Hozzátette, hogy a „szigetőrület” számára nagyon régen kezdődött, és habár több „mániája” is van, ez közülük az egyik legmeghatározóbb.
„Valószínűleg más is nagyon sokszor eltűnődött azon, hogy milyen lenne egy szigeten létezni. Valamiért úgy gondolom, hogy ha majd öreg leszek, akkor egy szigeten fogok élni, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez egy óceán vagy tenger által körülvett tér, hanem, mondjuk, a lakásunk vagy a szobánk is lehet egy kis sziget” – fogalmazott Márton Evelin. Úgy vélekedik,
Ezek a „szigetek” sodródnak valahogyan a világtörténelemben, amely az embertől független.
A kötet műfaját tekintve kiderült, hogy nem megszokott sci-fi regénnyel állunk szemben, itt nem az emberiség utolsó megmaradt tagjain áll vagy bukik a történelem.
– mondta a szerző. Kifejtette, a tudás és az emlékezet is kulcsfogalma a regénynek, hiszen úgy gondoljuk és úgy gondolták az elődjeink is, hogy jól ismerik saját történelmüket, népüket, nemzetüket, viszont ezek a dolgok akarva-akaratlanul, lemorzsolódnak.
„Annyi tudásanyagot halmozott fel az emberiség, hogy azt a polihisztorok sem voltak képesek átlátni, hát még egy egyszerű halandó. Ugyanígy feledésbe merülnek vagy átalakulnak legendák, történetek. Nem hiszem, hogy Anonymus Gesta Hungarorumáról ugyanúgy gondolkodunk ma, mint mondjuk Mátyás király idejében” – fejtette ki a szerző.
Elmondta, hogy nem tudatosan tervezte meg regényének „nyomasztó” hangulatát. Nem szokta eltervezni, hogy leül és „ír egy nyomasztó történetet”. Mint magyarázta, a regénybeli, egészen kis szigeten adottak bizonyos körülmények, sok minden megváltozott, a légnyomás is, ezért az emberek elvesztik szaporodóképességüket.
– mondta a szerző. Bevallása szerint a szöveg egy részét a járvány ideje alatt fejezte be. Mint mondta, az elején a világjárványnak volt egy riasztó, de izgalmas vetülete, hogy végre történik valami. „Míg tavaly még elég jól „szórakoztunk” ebben a bezártságban és pandémiában, idénre ez elég nyomasztóvá vált” – fogalmazott.
Fotó: Simó Helga
Mint elhangzott, csaknem elkészült a szerző következő kötete is Farkashab címmel. Elmondása szerint a történet talán a Szalamandrák éjszakái című, korábbi regényének lehetne a továbbgondolása, a fő téma pedig a kilencvenes évek és annak vadsága. „Kamasz voltam akkor, és jóleső érzés visszaemlékezni a kilencvenes évekre. Akkor a Mărăști téri piac tőszomszédságában laktam, és a nyolcadik emeletről beláttam az egészet. Nagyjából ott is szocializálódtam, és habár most már nem lopok, az akkor presztízskérdés volt, hogy a tömbházi „gáskához” tartozva képes vagy-e elemelni egy csomag cigit vagy bármit a standról” – mesélte a szerző.
Azt is elmondta,
„Voltak is, meg nem is törvények, mindenki a demokráciáról beszélt, de azért nyilvánvaló volt egy kiskamasznak is, hogy ez nem teljesen az, vagy legalábbis nem így képzeltük el. Fura volt ez az átmenet. Erről próbáltam meg írni” – mondta Márton Evelin.
A kolozsvári prózaíró a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa és a kolozsvári Helikon prózarovatának szerkesztője. 2010-ben a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat nívódíjasa, 2016-ban Csiki László-díjas, 2017-ben Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjban részesült. Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008), Macskaméz (2011), Papírszív (2012), Szalamandrák éjszakái (2015), Solea Minor (2021).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!