Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra és Karácsonyi Zsolt a Solea Minor című kötet bemutatóján
Fotó: Simó Helga
Egy aprócska képzeletbeli szigeten játszódik Márton Evelin új regénye, a Solea Minor, amelyet hétfőn este mutattak be Kolozsváron a Helikon-estek rendezvénysorozat keretében. A regény azt a kérdést is feszegeti, hogy a technika vívmányaihoz szokott ember vajon képes lenne-e túlélni egy technika nélküli világban.
2021. december 14., 20:562021. december 14., 20:56
Egyfajta „kegyetlen derű” jellemzi Márton Evelin Solea Minor című regényét, amelyet az év utolsó Helikon-estjén mutattak be hétfőn este a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A szerzővel Mărcuțiu-Rácz Dóra, a Helikon folyóirat szerkesztője beszélgetett, az esemény házigazdája Karácsonyi Zsolt főszerkesztő volt.
A frissen megjelent könyv bemutatóján szó esett a regény születéséről, az ember életképességéről egy technikamentes világban, és az előkészületben lévő, következő könyvről is.
– mondta Karácsonyi Zsolt.
Mărcuțiu-Rácz Dóra felhívta a figyelmet, megjelent a Helikon folyóiratnak 2019-ben a Sziget című száma, amelyben Márton Evelin is publikált: az a szöveg nyitja a regényt. Az író ennek kapcsán elmondta, hogy habár a nyitószöveg nem kapcsolódik szorosan a kötet többi részéhez, mégis megalapozásként tekint rá. Hozzátette, hogy a „szigetőrület” számára nagyon régen kezdődött, és habár több „mániája” is van, ez közülük az egyik legmeghatározóbb.
„Valószínűleg más is nagyon sokszor eltűnődött azon, hogy milyen lenne egy szigeten létezni. Valamiért úgy gondolom, hogy ha majd öreg leszek, akkor egy szigeten fogok élni, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez egy óceán vagy tenger által körülvett tér, hanem, mondjuk, a lakásunk vagy a szobánk is lehet egy kis sziget” – fogalmazott Márton Evelin. Úgy vélekedik,
Ezek a „szigetek” sodródnak valahogyan a világtörténelemben, amely az embertől független.
A kötet műfaját tekintve kiderült, hogy nem megszokott sci-fi regénnyel állunk szemben, itt nem az emberiség utolsó megmaradt tagjain áll vagy bukik a történelem.
– mondta a szerző. Kifejtette, a tudás és az emlékezet is kulcsfogalma a regénynek, hiszen úgy gondoljuk és úgy gondolták az elődjeink is, hogy jól ismerik saját történelmüket, népüket, nemzetüket, viszont ezek a dolgok akarva-akaratlanul, lemorzsolódnak.
„Annyi tudásanyagot halmozott fel az emberiség, hogy azt a polihisztorok sem voltak képesek átlátni, hát még egy egyszerű halandó. Ugyanígy feledésbe merülnek vagy átalakulnak legendák, történetek. Nem hiszem, hogy Anonymus Gesta Hungarorumáról ugyanúgy gondolkodunk ma, mint mondjuk Mátyás király idejében” – fejtette ki a szerző.
Elmondta, hogy nem tudatosan tervezte meg regényének „nyomasztó” hangulatát. Nem szokta eltervezni, hogy leül és „ír egy nyomasztó történetet”. Mint magyarázta, a regénybeli, egészen kis szigeten adottak bizonyos körülmények, sok minden megváltozott, a légnyomás is, ezért az emberek elvesztik szaporodóképességüket.
– mondta a szerző. Bevallása szerint a szöveg egy részét a járvány ideje alatt fejezte be. Mint mondta, az elején a világjárványnak volt egy riasztó, de izgalmas vetülete, hogy végre történik valami. „Míg tavaly még elég jól „szórakoztunk” ebben a bezártságban és pandémiában, idénre ez elég nyomasztóvá vált” – fogalmazott.
Fotó: Simó Helga
Mint elhangzott, csaknem elkészült a szerző következő kötete is Farkashab címmel. Elmondása szerint a történet talán a Szalamandrák éjszakái című, korábbi regényének lehetne a továbbgondolása, a fő téma pedig a kilencvenes évek és annak vadsága. „Kamasz voltam akkor, és jóleső érzés visszaemlékezni a kilencvenes évekre. Akkor a Mărăști téri piac tőszomszédságában laktam, és a nyolcadik emeletről beláttam az egészet. Nagyjából ott is szocializálódtam, és habár most már nem lopok, az akkor presztízskérdés volt, hogy a tömbházi „gáskához” tartozva képes vagy-e elemelni egy csomag cigit vagy bármit a standról” – mesélte a szerző.
Azt is elmondta,
„Voltak is, meg nem is törvények, mindenki a demokráciáról beszélt, de azért nyilvánvaló volt egy kiskamasznak is, hogy ez nem teljesen az, vagy legalábbis nem így képzeltük el. Fura volt ez az átmenet. Erről próbáltam meg írni” – mondta Márton Evelin.
A kolozsvári prózaíró a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa és a kolozsvári Helikon prózarovatának szerkesztője. 2010-ben a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat nívódíjasa, 2016-ban Csiki László-díjas, 2017-ben Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjban részesült. Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008), Macskaméz (2011), Papírszív (2012), Szalamandrák éjszakái (2015), Solea Minor (2021).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!