
Fotó: A szerző felvétele
Péntek délelőtt, miután Boglárka, az idei fesztiváltehén kecsesen besétált a Lázár-kastély udvarára, és elkezdődött az igazi muuuvi fesztivál, Felméri Péter színművész, a muuuvi műsorvezetője köszöntötte a világ minden tájáról érkezett filmeseket és érdeklődőket. Levetítették a pápai Holdosi Balázsnak a tavalyi muuuviról szóló filmjét, és ünnepélyesen leleplezték a felvidéki Mayer Éva képzőművész repülő tehenet ábrázoló rézkarcát, amelyet a vasárnap esti díjkiosztó ünnepségen kaphattak meg a legjobb filmesek. A negyedik alkalommal megrendezett szemlén összesen 67 rövidfilmet és animációt vetítettek, köztük azokat a dokumentumfilmeket is, amelyekkel a Gyergyói filmek kategóriában a gyergyószentmiklósi alkotók versenyeztek. A filmeket Ştefan Tiron művészetkritikus, az Omagiu kortárs művészeti szaklap szerkesztője, Maria Popistaşu színésznő és Mihai Fulger filmkritikus értékelte.
Blu is ellátogathat Szárhegyre
„A filmes felhozatal meglehetősen heterogén volt, egyaránt voltak nagyon jó és gyenge filmek is” – mondta el Mihai Fulger román filmkritikus, zsűritag, aki szerint a díjra érdemesített filmek mindegyike további díjakra számíthat a világ bármely hasonló fesztiválján. Selyem András fesztiváligazgató elmondása szerint idén senkitől sem kértek filmet, ugyanis pusztán a www.muuuvi.ro honlapon meghirdetett kiírásra „különösebb biztatás nélkül” küldték filmjeiket a szerzők. A muuuvi rangját jelzi az is, hogy a világhírnévnek örvendő olasz grafittiművész, Blu is küldött egy grafitti-animációt, és meg is nyerte vele az idei Bloody Cow legjobb film díjat. „Tudtam, hogy Blu valamilyen díjat nyer, ezért is jöttem el Olaszországból” – magyarázta Andreea Martignoni, Blu hivatalos képviselője, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a világhírű grafittiművész valamikor inkognitóban meglátogatja a fesztivált vagy legalább a helyet, ahol szervezik. A zsűri körében osztatlan sikert arató karakter a szerb Anton Slisko Isten-figurája lett.
Animáció homokból és agyagból
Dézsi Szilárd gyergyószentmiklósi származású színházrendező, a fesztivál visszatérő „muuuvizója” a fesztivál erényének tartja, hogy a szervezők folyamatosan bemutatják a filmes képzésben részesülő diákok műveit is. „Csodálatos filmeket láthattunk a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjaitól, és kíváncsi lennék a bukaresti, prágai, budapesti és a többi neves iskola tanulóinak alkotásaira is” – mondta Dézsi, aki szerint tovább kellene erősíteni a fesztivál kísérő programjainak szakmai oldalát. A műhelymunkák terén a marosvásárhelyi székhelyű Betyár Animációs Társaság jeleskedett: Makkai István szobrászművész és Cozma Péter animációs filmrendező segítségével bárki kipróbálhatta, hogyan lehet homokból és agyagból egy kamera és számítógép segítségével animációt készíteni.
Ki a legény a gáton?
Az esti bulik és a DJ-k keverte elektronikus zene is a muuuvi arculatához tartozik. A virradatig tartó mulatságokat többek közt a Románia legjobb lemezlovasának tartott DJ Vasile és a magyar Ali Bishop alapozta, de az is bebizonyosodott, hogy a gyergyóiak nemcsak a képzőművészetek és a filmezés iránt érdeklődnek, szombat este ugyanis Kolumbán Boglárka, az alig húszéves tanítónő a keverőpult mellett példázta, hogy Gyergyóban – ha kell – a lányok is „legények a gáton”
A muuuvi idei Vértehén díjai
Legjobb film: Blu: Muto. Legjobb karakter: God (Anton Slisko: God-Obsession). Legjobb animáció: Ducki Tomek: Életvonal. Legjobb forgatókönyv: Zomborácz Virág: Nyomtávváltás. Legjobb kísérleti film: Max Hatler: Drift. Legjobb operatőr: Declan Hanning: Csapás
Legjobb rendező: Csáki László: A hangya és a tücsök. Legjobb gyergyói film: Berszán Árus György: Kinda Lázár és a csíki traktor. Legjobb diákfilmes: Koszti Krisztina: Manifeste Urbain és Dorin Moldoveanu: The Other One. Különdíj: Török Tihamér: Easy Life.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.