
Népes közönség a Gazdáné Olosz Ella alkotásait felsorakoztató kalkuttai tárlaton, az anyagot Delhiben is bemutatják júniusban
Fotó: Liszt Intézet Delhi
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén. A tárlat fogadtatásáról, valamint más Csoma-programokról a szervező Liszt Intézet Delhi vezetője, Erdő Mariann beszélt a Krónikának.
2024. április 18., 18:262024. április 18., 18:26
Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész munkáiból nyílt kiállítás szerdán az indiai Kalkuttában, júniusban pedig Delhiben tekintheti meg a közönség a különleges szőnyegekből álló tárlatot. A Liszt Intézet Delhi meghívására érkeztek Indiába a székelyföldi textilművész keleti motívumokat is feltüntető munkái. A kovásznai Gazdáné Olosz Ella (1937 –1993) alkotásait bemutató kiállítások a 240 éve Csomakőrösön született nyelvtudós, könyvtáros, a tibeti–angol szótár megalkotója emlékének szentelt indiai programsorozatba illeszkednek.
Erdő Mariann, a Liszt Intézet Delhi vezetője (középen) a Gazdáné Olosz Ella szőnyegeit felsorakoztató kalkuttai tárlat megnyitóján
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Őrzik Kőrösi Csoma Sándor emlékezetét Kalkuttában
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Erdő Mariann elmondta, a Liszt Intézet április 4-én, a nyelvtudós születésének 240. évfordulóján indította el a Csoma 240 elnevezésű projektet. Úgy fogalmazott, az indiaiak lényegesnek tartják az élő kapcsolatot a Csoma-tiszteleten keresztül a magyarokkal – a kalkuttai kiállításon is érzékelhető volt, hogy ez a kapcsolat a mai napig napirenden van és embereket vonz. Kifejtette, a kalkuttai közönségben voltak olyanok, akik ugyan nem hallottak még Kőrösi Csoma Sándorról, de arra örömmel csodálkoztak rá, hogy a tudós emlékezete még mindig élő kapocs lehet a 21. században India és a magyarok között.
Kőrösi Csoma Sándor szobra a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén
Fotó: Liszt Intézet Delhi
A megnyitón az Ázsiai Társaság főtitkára és elnöke szólalt fel, aztán Erdő Mariann, majd Zichó Viktor extrém sportoló, környezetvédelmi aktivista, aki kerékpárral járta be a Csomakőrös és Dardzsiling – a nyelvtudós születési helye és végső nyughelye – közötti utat.
Gyertyát is gyújtottak a kovásznai textilművész alkotásaiból Kalkuttában nyílt tárlaton
Fotó: Liszt Intézet Delhi
A textilművésznő nem járt ugyan Indiában, de annak idején a helyszínen tanulmányozta Egyiptom, Törökország, Szíria, Irak, Irán, Pakisztán, Afganisztán és Türkmenisztán népi textilkultúráját is, az így szerzett nyugati és keleti tapasztalatok szintéziseként vállalkozott Erdélyben arra, hogy a hagyományos és a modern egymásra hatását a textil nyelvén megfogalmazza.
A kalkuttai tárlatnyitó
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Erdő Mariann arról is beszélt, hogy júniusban Delhibe viszik a textilművészeti kiállítást a Craftsmusemba (művészetek és kézművesség múzeuma), ahol két hétig lesznek megtekinthetőek az alkotások és ahol kézműves programokkal egészül ki a tárlat. Az intézetvezető kiemelte, Zichó Viktor fotókiállítása is megnyílt Kalkuttában: a sportoló 2019-ben, Csoma Sándor indulásának 200. évfordulóján indult kerékpárral a háromszéki Csomakőrösről, ahonnan nemzeti színű szalagot és a faluban termett diókat vitt Dardzsilingbe, ahol a nyelvtudós sírja található.
Erdő Mariann (jobbról) a kiállításmegnyitón
Fotó: Liszt Intézet Delhi
„Kalandos volt az utazása a pandémia idején, végül 11 hónap és 13 ezer kilométer után érkezett meg Dardzsilingbe, ahol elhelyezte a szalagot és a diókat a síremléknél. Az ezen a túrán készült képeket állítottuk ki egy kalkuttai könyvesboltban, a kiállítást éppen most visszük el Dardzsilingbe, ahol bemutatjuk a teljes fotóanyagot, kiegészítjük csomakőrösi képekkel. Két hónapja
Az Ázsiai Társaság vezetősége is értékelte beszédében a székelyföldi textilművész munkáit
Fotó: Liszt Intézet Delhi
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulóján tartandó indiai programok a Liszt Intézet Delhi Facebook-oldalán találhatóak, ezen kívül terveznek tudományos konferenciát, gyerekek számára rajzversenyt. „Interaktív program keretében az iskolákat járom, ehhez hasonlóan szeretném, ha iskolákban beszélhetnék az indiai diákoknak Kőrösi Csoma Sándorról és tevékenységének jelentőségéről” – fejtette ki Erdő Mariann.
Kőrösi Csoma Sándor dolgozószobája. A nyelvtudós az Ázsiai Társaság meghívására 1830-ban érkezett Kalkuttába, ahol a székház egyik apró szobájában élt és dolgozott
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Az Ázsiai Társaság székhelye, itt található Kőrösi Csoma Sándor egykori dolgozószobája
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Fotó: Liszt Intézet Delhi

Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt meg A csend értelmezése című reprezentatív emlékkiállítás a kolozsvári Bánffy-palotában hétfőn délután.
{K2}
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!