Kemény lépések. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint Iránra gazdasági száműzetés vár
Fotó: X/Scott Bessent
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
2026. augusztus 25., 08:442026. augusztus 25., 08:44
2026. augusztus 25., 08:442026. augusztus 25., 08:44
A miniszter az átfogó szankciókról szóló sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a „gazdasági száműzetés művelet” névre keresztelt lépéssorozat keretében
„Iránnak két világos választása van most, és csupán két út áll előttük. Teljes globális elszigetelődés és egy, csak önellátásra épülő gazdaság vagy a normalitás felé visszavezető út és lehetőség a globális gazdasághoz való ismételt csatlakozásra. Ma megindítjuk a gazdasági száműzetés műveletet, hogy minden egyéb lehetőséget lezárjunk az iráni rezsim előtt” – fogalmazott Scott Bessent.
Az iráni gazdaság bevételeinek megszüntetését célzó intézkedések területei közül öt szektort emelt ki, amelyeken keresztül Irán más országokat felhasználva képes gazdaságát támogatni.
„Ezek az intézkedések kiszélesítik a másodlagos szankciók esélyét bárkire, aki olyan ostoba, hogy további üzleti tevékenységet tartson fenn ezzel a rezsimmel” – fűzte hozzá.
„Senki sem áll az amerikai szankciók hatókörén kívül” – hangoztatta, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tűri el tovább, hogy harmadik országok az Iránnal fennálló konfliktus „szürke zónájában” működve légijáratokat fogadnak Iránból és bankszámlákat működtetnek a rezsim számára.
Egyben kilátásba helyezte, hogy azon gazdasági szereplőket, amelyek nem igazodnak az amerikai szankciókhoz, kizárják az amerikai bankrendszerhez való hozzáférésből, valamint a „dolláralapú globális pénzügyi rendszerből”.
A miniszter konkrét lépésként megemlítette, hogy
Teherán „teljes mértékben felkészült” arra, hogy szembeszálljon azokkal az amerikai szankciókkal, amelyek az Iránnal kapcsolatot fenntartó országokat célozzák meg – nyilatkozta hétfőn Ali Madanizadeh pénzügyminiszter az állami tulajdonú Iráni Iszlám Köztársaság Hírhálózatának (IRINN).
„Úgy tűnik, (az Egyesült Államok) most úgy döntött, hogy kipróbál egy újabb kudarcos tervet. Már régóta vártuk ezeket a napokat, és pontosan tisztában voltunk a terveikkel. A kormánynak kétéves terve van, és teljes mértékben felkészült – s már régóta felkészült – ezekre a fejleményekre” – mondta Madanizadeh a CNN szerint.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
A tisztségviselő
„Tudjuk, hogyan kell ezt a játékot játszani. Ezúttal ne gondolják, hogy válaszunk pusztán védekező jellegű lesz, és hogy csak védekezni fogunk. Arra is számítaniuk kell, hogy támadásba lendülünk” –
tette hozzá.
Mohammad Bager Galibaf, az Egyesült Államokkal fennálló konfliktusok rendezésére kinevezett iráni főtárgyaló azt állította, hogy az Egyesült Államok gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy korlátozza más országokkal fenntartott kapcsolatait.
„Az amerikaiak tudják, hogy senki sem hisz a fenyegetőzésüknek. Gazdasági szempontból az Egyesült Államok nincs olyan helyzetben, hogy tovább korlátozza más országokkal fennálló kapcsolatait” – mondta Galibaf.
Galibaf, aki egyúttal Irán parlamenti elnöke, az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy
Eközben Irán félhivatalos Tasznim hírügynöksége egy magas rangú iráni hírszerzési forrást idézett, aki szerint az új amerikai intézkedések elsősorban a közvélemény befolyásolását célozzák, nem pedig érdemi új korlátozások bevezetését.
A forrás szerint az intézkedések „kizárólag Trump médiacsapatának tervein alapulnak”, és céljuk az „iráni nép pszichológiai nyomásának fokozása” – tette hozzá a Tasznim, anélkül, hogy megnevezte volna a forrást.
Kit érinthetnek az amerikai szankciók?
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter nem nevezte meg azon konkrét országokat, amelyek ellen szankciókat vezethetnek be az Iránnal folytatott kereskedelem miatt, szakértők azonban a CNN-nek azt mondták, hogy Kína, India, Törökország, Irak és az Egyesült Arab Emírségek lehetnek a legnagyobb kockázatnak kitéve az amerikai intézkedések miatt.
Az amerikai–kínai gazdasági és biztonsági felülvizsgálati bizottság szerint Kína Irán legnagyobb kereskedelmi partnere és az iráni olaj legnagyobb felvásárlója. A Világbank adatai szerint Irán 2022-ben 22,4 milliárd dollár értékben exportált Kínába, és 15,6 milliárd dollár értékben importált onnan. A szakértők azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat határozottan fellépne Kína ellen, különösen Hszi Csin-ping várható látogatása előtt.
Az Egyesült Arab Emírségek történelmileg Irán egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. A múlt héten azonban bejelentette, hogy „további értesítésig” felfüggeszti az Iránnal folytatott összes kereskedelmi és pénzügyi tranzakciót.
Törökország Irán számára régóta fontos kereskedelmi partner: külügyminisztériuma adatai szerint 2024-ben a kétoldalú kereskedelem értéke meghaladta az 5 milliárd dollárt, és tavaly földgázszükségletének 13 százalékát Iránból importálta.
Irak és Irán között hagyományosan milliárdokra rúgó kereskedelem folyik, Irak pedig az iráni villamos energiától és gáztól függ.
India kereskedelme Iránnal az elmúlt években visszaesett, az indiai Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint 2025–2026-ban körülbelül 1,6 milliárd dollár volt.
Tankert talált el egy lövedék Omán partjainál
Egy azonosítatlan lövedék eltalált és mozgásképtelenné tett egy olajszállító tartályhajót Omán As- Sisa városától körülbelül kilenc tengeri mérföldre északkeletre – jelentette kedden kora reggel az Egyesült Királyság Tengeri Kereskedelmi Műveletei (UKMTO).
A tartályhajó gépháza megrongálódott, de a legénység biztonságban van – közölte az UKMTO.
A szervezet szerint a környezeti hatások egyelőre nem ismertek.
„A hajóknak óvatosan kell haladniuk, és minden gyanús tevékenységet jelenteniük kell az UKMTO-nak. A hatóságok nyomozást folytatnak” – közölte az UKMTO.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!