
Részlet a kolozsvári előadásból: Bodolai Balázs és Szűcs Ervin a színpadon
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
Különleges előadással debütál 2022-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ). Szerb Antal Utas és holdvilág című közkedvelt regényének színpadi adaptációját Botond Nagy rendező és Kali Ágnes dramaturg jegyzi.
2022. január 04., 16:162022. január 04., 16:16
2022. január 04., 17:112022. január 04., 17:11
A legműveltebb magyar írónak tartott Szerb Antal közismert regénye, az Utas és holdvilág a kaland, a miszticizmus és a pszichodráma keveréke, hívta fel a figyelmet a kolozsvári színház legújabb bemutatójára a keddi beharangozó sajtótájékoztatón Tompa Gábor színházigazgató.
Tompa nehéz feladatnak nevezte a színpadi változat megalkotását, hiszen a regény egyáltalán nem teátrális, egyszerre időtlen és modern.
Kali Ágnes dramaturg arról beszélt, hogy két-három hónapig dolgoztak a szövegen Botond Nagy rendezővel, fontos volt ugyanis, hogy a párbeszéd ne csak a szereplők közt valósuljon meg, hanem a múlt és a jelen között is. Rámutatott: az előadásban a külső terek belső terekké is válnak, nekik is létre kellett hozni a saját Olaszországukat.
Botond Nagy arról beszélt, ez az első alkalom, amikor nem rendezői előadást akart létrehozni, érezte ugyanis, hogy nagyon fontos a szöveg, Szerb Antal jelenléte. Egy olyan műről van szó, „mellyel vigyázni kell”, hangsúlyozta a rendező, aki szerint Szerb Antal szövege megnyitja, sebezhetővé teszi az embert.
– fogalmazott. Hozzátette, az előadást direkt a sétatéri teátrumba tervezte, ezért is kíváncsi, hogyan rezonál a kolozsvári közönséggel.
Rancz András led- és videodizájner elmondta, fényinstallációival az utazás hangulatát próbálta megteremteni a színpadon. A regény főhősét, Mihályt alakító Bodolai Balázs úgy vélte, a kolozsvári előadásban az utazás a főhős lelkében történik.
A főhőst, Mihályt megformáló Bodolai Balázs
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
Úgy vélte, a regénybeli nosztalgia, múltba nézés nagy ára, hogy a főhős nem tud a jelenben élni. Miközben fizikai utazása kudarcba fullad, elkezdődik egy belső utazás, mely a lelkében történik.
volt feleségét is visszakapja – mondta a színész. Ő nem lázad a társadalom ellen, hanem annak normái szerint él, ő maga alkotja a normáit, így egyszerre konzervatív és felszínes.
Az Erzsit alakító Pethő Anikó elmondta: akárcsak Mihálynak, feleségének is megvan a saját utazása, melyet monológokkal próbáltak érzékeltetni. Az Ulpius Évát alakító Tőtszegi Zsuzsa a regény legregényesebb figurájának nevezte Éva alakját, hiszen keveset tudni róla, és amiatt válik különösen fontossá, mivel az előadásból hiányzik „a másik fele”, a regénybeli Tamás, így neki kell mindkettőjüket megjeleníteni.
Botond Nagy rendező, Tompa Gábor igazgató és Kali Ágnes dramaturg
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
A Dr. Ellesley és Waldheim Rudi figuráját egyaránt megformáló Dimény Áron elmondta, míg az előadás sok kollégájában a gyerekkort elevenítette fel, neki a fiatal alkotói korszakát juttatta eszébe. A jósnő Vaninát alakító Albert Csilla arról beszélt, az ő feladata vigyázni a főszereplőre, hogy ne nyelje el az örvény.
Botond Nagy rendező szerint fontos eleme az előadásnak az egyén magányossága is a társadalomban, amely most, járványhelyzetben még inkább aktuális. Az Utas és holdvilág bemutatóját szombaton tartják a kolozsvári színház nagytermében.

Nyolcszor nagyobb összeget kell fizetnie a gázellátásért a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak (KÁMSZ), ami elviszi a költségekre szánt keret jelentős részét – mondta el kedden Tompa Gábor igazgató.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
szóljon hozzá!