
Részlet a kolozsvári előadásból: Bodolai Balázs és Szűcs Ervin a színpadon
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
Különleges előadással debütál 2022-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ). Szerb Antal Utas és holdvilág című közkedvelt regényének színpadi adaptációját Botond Nagy rendező és Kali Ágnes dramaturg jegyzi.
2022. január 04., 16:162022. január 04., 16:16
2022. január 04., 17:112022. január 04., 17:11
A legműveltebb magyar írónak tartott Szerb Antal közismert regénye, az Utas és holdvilág a kaland, a miszticizmus és a pszichodráma keveréke, hívta fel a figyelmet a kolozsvári színház legújabb bemutatójára a keddi beharangozó sajtótájékoztatón Tompa Gábor színházigazgató.
Tompa nehéz feladatnak nevezte a színpadi változat megalkotását, hiszen a regény egyáltalán nem teátrális, egyszerre időtlen és modern.
Kali Ágnes dramaturg arról beszélt, hogy két-három hónapig dolgoztak a szövegen Botond Nagy rendezővel, fontos volt ugyanis, hogy a párbeszéd ne csak a szereplők közt valósuljon meg, hanem a múlt és a jelen között is. Rámutatott: az előadásban a külső terek belső terekké is válnak, nekik is létre kellett hozni a saját Olaszországukat.
Botond Nagy arról beszélt, ez az első alkalom, amikor nem rendezői előadást akart létrehozni, érezte ugyanis, hogy nagyon fontos a szöveg, Szerb Antal jelenléte. Egy olyan műről van szó, „mellyel vigyázni kell”, hangsúlyozta a rendező, aki szerint Szerb Antal szövege megnyitja, sebezhetővé teszi az embert.
– fogalmazott. Hozzátette, az előadást direkt a sétatéri teátrumba tervezte, ezért is kíváncsi, hogyan rezonál a kolozsvári közönséggel.
Rancz András led- és videodizájner elmondta, fényinstallációival az utazás hangulatát próbálta megteremteni a színpadon. A regény főhősét, Mihályt alakító Bodolai Balázs úgy vélte, a kolozsvári előadásban az utazás a főhős lelkében történik.
A főhőst, Mihályt megformáló Bodolai Balázs
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
Úgy vélte, a regénybeli nosztalgia, múltba nézés nagy ára, hogy a főhős nem tud a jelenben élni. Miközben fizikai utazása kudarcba fullad, elkezdődik egy belső utazás, mely a lelkében történik.
volt feleségét is visszakapja – mondta a színész. Ő nem lázad a társadalom ellen, hanem annak normái szerint él, ő maga alkotja a normáit, így egyszerre konzervatív és felszínes.
Az Erzsit alakító Pethő Anikó elmondta: akárcsak Mihálynak, feleségének is megvan a saját utazása, melyet monológokkal próbáltak érzékeltetni. Az Ulpius Évát alakító Tőtszegi Zsuzsa a regény legregényesebb figurájának nevezte Éva alakját, hiszen keveset tudni róla, és amiatt válik különösen fontossá, mivel az előadásból hiányzik „a másik fele”, a regénybeli Tamás, így neki kell mindkettőjüket megjeleníteni.
Botond Nagy rendező, Tompa Gábor igazgató és Kali Ágnes dramaturg
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
A Dr. Ellesley és Waldheim Rudi figuráját egyaránt megformáló Dimény Áron elmondta, míg az előadás sok kollégájában a gyerekkort elevenítette fel, neki a fiatal alkotói korszakát juttatta eszébe. A jósnő Vaninát alakító Albert Csilla arról beszélt, az ő feladata vigyázni a főszereplőre, hogy ne nyelje el az örvény.
Botond Nagy rendező szerint fontos eleme az előadásnak az egyén magányossága is a társadalomban, amely most, járványhelyzetben még inkább aktuális. Az Utas és holdvilág bemutatóját szombaton tartják a kolozsvári színház nagytermében.

Nyolcszor nagyobb összeget kell fizetnie a gázellátásért a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak (KÁMSZ), ami elviszi a költségekre szánt keret jelentős részét – mondta el kedden Tompa Gábor igazgató.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!