2011. november 21., 06:312011. november 21., 06:31
A ma is létező civil szervezet néhai megálmodóinak köszönheti a partiumi város a mai közművelődési intézményeinek és közgyűjteményeinek jelentős részét. Péntek délután A Kölcsey Egyesület története című könyv bemutatóján elhangzott, hogy a társaság nevéhez olyan kezdeményezések és megvalósítások fűződnek, mint az 1848–1849-es forradalom és magyar szabadságharc ereklyéinek a múzeuma (a mai megyei múzeum elődje), a 13 vértanú tábornok emlékművének, a Szabadság-szobornak az állíttatása, a könyvtár létrehozása (erre épült a mostani téka), a Kultúrpalota építése és nem utolsósorban Arad és a vármegye monográfiájának a kiadása, amely tanulmány ma is megkerülhetetlen a térség történetének kutatói számára. A Kölcsey Egyesületet a kor értelmiségi és politikai elitjéhez tartozók hívták életre 1881-ben. A közművelődési egylet létrehozásának igénye korábban is munkált az aradi társadalomban, de csak az 1867-es kiegyezés után nyílt lehetőség a hivatalos bejegyzésre.
„November 6-án kapták meg a belügyminisztériumi jóváhagyást, és 1881. december 15-én megtartották az alakuló ülést” – mondta Almási Gábor történelemtanár, a könyv társszerzője. A megalakulást követő évtizedekben a kulturális expanzió jellemezte az egyesület tevékenységét, az impériumváltást követően pedig az értékmentés és -továbbítás volt a vezetők főbb célja, amit Almási szerint a mai közösségszervezőknek is követniük kell(ene).
A Kölcsey Egyesületet 1944-ben „lefejezték”, mivel vezetőit munkaszolgálatra vitték, vagy internálták, 1948-ban pedig a román kommunista hatalom be is szüntette a kulturális-hagyományőrző szervezeteket. Az 1990-es újraalakulást és a megboldogult Pávai Gyula nevével fémjelzett 18 évet foglalta össze a kötetben Fekete Károly, aki szerint az egyesület a rendszerváltás utáni újjáalakuló civil szféra és a polgári öntudatra ébredés kovásza volt, és ha önállóan nem is tudott véghezvinni sok mindent, legalább kezdeményezője volt az aradi magyarság számára jelentős megvalósításoknak, mint például a Szabadság-szobor újraállíttatása.
Ma nincs ekkora súlya az aradi közéletben a Kölcsey Egyesületnek, de Jankó András jelenlegi elnök (a könyv harmadik szerzője) szerint az az érdeme a szervezetnek, hogy az aradi és környékbeli irodalmároknak, képzőművészeknek és amatőr színjátszóknak biztosít lehetőséget a megnyilvánulásra a Fecskés-könyvek vagy a Diákszínpad révén.
Szombat délelőtt leplezték le ünnepélyesen a Kölcsey Egyesület emléktábláját a Kultúrpalota falán, majd a kisiratosi férfidalárda és az aradi magyar baptista gyülekezet énekkara adott hangversenyt a filharmóniában, miután csak ez a két együttes jelent meg az Arad megyei magyar kórusok második találkozóján.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.