2011. november 21., 06:312011. november 21., 06:31
A ma is létező civil szervezet néhai megálmodóinak köszönheti a partiumi város a mai közművelődési intézményeinek és közgyűjteményeinek jelentős részét. Péntek délután A Kölcsey Egyesület története című könyv bemutatóján elhangzott, hogy a társaság nevéhez olyan kezdeményezések és megvalósítások fűződnek, mint az 1848–1849-es forradalom és magyar szabadságharc ereklyéinek a múzeuma (a mai megyei múzeum elődje), a 13 vértanú tábornok emlékművének, a Szabadság-szobornak az állíttatása, a könyvtár létrehozása (erre épült a mostani téka), a Kultúrpalota építése és nem utolsósorban Arad és a vármegye monográfiájának a kiadása, amely tanulmány ma is megkerülhetetlen a térség történetének kutatói számára. A Kölcsey Egyesületet a kor értelmiségi és politikai elitjéhez tartozók hívták életre 1881-ben. A közművelődési egylet létrehozásának igénye korábban is munkált az aradi társadalomban, de csak az 1867-es kiegyezés után nyílt lehetőség a hivatalos bejegyzésre.
„November 6-án kapták meg a belügyminisztériumi jóváhagyást, és 1881. december 15-én megtartották az alakuló ülést” – mondta Almási Gábor történelemtanár, a könyv társszerzője. A megalakulást követő évtizedekben a kulturális expanzió jellemezte az egyesület tevékenységét, az impériumváltást követően pedig az értékmentés és -továbbítás volt a vezetők főbb célja, amit Almási szerint a mai közösségszervezőknek is követniük kell(ene).
A Kölcsey Egyesületet 1944-ben „lefejezték”, mivel vezetőit munkaszolgálatra vitték, vagy internálták, 1948-ban pedig a román kommunista hatalom be is szüntette a kulturális-hagyományőrző szervezeteket. Az 1990-es újraalakulást és a megboldogult Pávai Gyula nevével fémjelzett 18 évet foglalta össze a kötetben Fekete Károly, aki szerint az egyesület a rendszerváltás utáni újjáalakuló civil szféra és a polgári öntudatra ébredés kovásza volt, és ha önállóan nem is tudott véghezvinni sok mindent, legalább kezdeményezője volt az aradi magyarság számára jelentős megvalósításoknak, mint például a Szabadság-szobor újraállíttatása.
Ma nincs ekkora súlya az aradi közéletben a Kölcsey Egyesületnek, de Jankó András jelenlegi elnök (a könyv harmadik szerzője) szerint az az érdeme a szervezetnek, hogy az aradi és környékbeli irodalmároknak, képzőművészeknek és amatőr színjátszóknak biztosít lehetőséget a megnyilvánulásra a Fecskés-könyvek vagy a Diákszínpad révén.
Szombat délelőtt leplezték le ünnepélyesen a Kölcsey Egyesület emléktábláját a Kultúrpalota falán, majd a kisiratosi férfidalárda és az aradi magyar baptista gyülekezet énekkara adott hangversenyt a filharmóniában, miután csak ez a két együttes jelent meg az Arad megyei magyar kórusok második találkozóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok