Balázs Imre József és N. Horváth Béla a konferencia pénteki napján
Fotó: Zoltán Ildikó
Pénteken zárult a Kolozsváron tartott József Attila-konferencia, mely lehetőséget nyújtott az előadók és résztvevők számára, hogy sokféle kontextusból nézve tárják fel, illetve ismerjék meg a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának (1905–1937) életművét. Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, szervező a konferencia következtetéseiről beszélt lapunknak.
2022. április 30., 13:032022. április 30., 13:03
2022. április 30., 13:132022. április 30., 13:13
Az Egy (közép)európai... József Attila és a romániai kultúrák című háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit. A kolozsvári konferenciát a József Attila Társaság, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezte.
N. Horváth Béla, a József Attila Társaság elnöke, magyarországi irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár a konferencia pénteki összegzésekor jelezte, a társaságnak missziója van. „Az egyik fontos misszió, hogy konferenciákat rendezzünk bel- és külhonban. Váradon, Szabadkán, Bécsben, és most a kincses városban is sikerült megszervezni. A mai napnak volt egy nagyon fontos momentuma, amikor arról szóltak az előadások, hogy József Attila hogyan van jelen az erdélyi folyóiratokban” – hangsúlyozta N. Horváth Béla.
A József Attila Társaság elnöke köszönetét fejezte ki a „kiváló előadásokért”, melyekből kötet is születni fog.
Fotó: Zoltán Ildikó
Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után a Krónikának elmondta, hogy a József Attila-életműről, költészetéről már születtek nagyon fontos szintézisek.
Arra, hogyan függ össze József Attila költészete, életműve, szemléletmódja más korabeli szemléletekkel. Komparatív jellege is volt: az egész közép-európai régióra, a lengyel, cseh kultúrára kitekintve, amelyből, mint a konferencián is kiderült, József Attila fordított is.
Balázs Imre József szerint azáltal, hogy Kolozsváron rendezték meg,
Ennek két fő aspektusát sok előadás tárgyalta. Az egyik az erdélyi magyar kultúrákhoz fűződő viszony. Balázs Imre József fontosnak tartotta, hogy József Attila jó kapcsolatokat ápolt a kolozsvári Korunk folyóirattal. A legjelentősebbnek tartott versei közül többet is a Korunkban közölt először. A konferencia keretében azonban az Erdélyi Helikonhoz, a Pásztortűzhöz, az Erdélyi Fiatalok főiskolai laphoz és a Brassói Lapokhoz való kötődésére is rávilágítottak az előadók.
Fotó: Zoltán Ildikó
A másik aspektus a román nyelvű kultúrával való viszony. József Attila román nyelvű verseket is fordított – tudjuk, hogy családjában voltak román nemzetiségű szülők, nagyszülők. „A konferencia ezt tudta vállalni, hogy tágabb összefüggések közé helyezze a József Attila-életművet” – emelte ki a költő, irodalomtörténész. József Attila romániai kötődéseiről elmondta: édesapja ortodox vallására keresztelték, ezért nem mehetett az iskolástársaival együtt vallásórákra.
Balázs Imre József az MTI-nek hozzátette: József Attila identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható. Mint elmondta: a költő fiatal korában erős nemzeti szellemű nevelést kapott. Trianon-traumájával iskolásként szembesült, amikor minden tanítási nap kezdetén elmondták a Horthy-korszak nemzeti imáját: a „Magyar hiszekegyet”, vagy amikor iskolai fogalmazást írt az elcsatolt területekről Magyarországra menekült, és vagonokban lakó polgárokról. Amint az egyetemi oktató megjegyezte: József Attilát élete végéig baloldali világszemlélet jellemezte, de ez nem jelentett politikai elköteleződést. A kommunizmusból gyorsan kiábrándult.
Fotó: Zoltán Ildikó
A konferencián szakmai előadások is elhangzottak, valamint egy telt házas költői est, amelyen Balla Zsófia, Báthori Csaba és Markó Béla beszéltek nem csak József Attiláról, hanem arról is, hogyan él tovább bizonyos szempontból az ő mintája, poétikája a későbbi költészetben. Kérdésre válaszolva a BBTE magyar irodalomtudományi intézetének docense elmondta, minden sikeres szakmai rendezvényről az ötletek tárházával távozik.
Példaként Sárközi Éva Új adatok József Attila romániai kapcsolatrendszeréhez című előadását említette, mely szerint a József Attila hagyatékában fennmaradt kéziratos noteszekből kiderülnek a költő kapcsolatai, az őt érdeklő személyek. Köztük megtalálható Ion Chinezu (1894–1966) marosszentannai születésű román irodalomkritikus, műfordító neve is.
„Ez egy rejtély, hogy miért írta fel József Attila Ion Chinezu nevét Budapesten, habár ő maga sosem járt Erdélyben. Mi ennek a szerepe? Innen jönnek a további kutatások, spekulációk, hagyatékokban való kutatások. Ez egy igazi irodalmi detektív munka” – jegyezte meg a konferencia szervezője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!