
„Elértem hát lassan azt a kettős hetet / mely elől kitérnem sehogy sem lehetett” – írta Jókai Mór a 77. születésnapján kelt versében
Fotó: copia.oszk.hu
Jókai Mór születésének bicentenáriuma alkalmából az író kései, javarészt második feleségéhez írt versei váltak elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia nevű virtuális archívumában – tájékoztatta az OSZK az MTI-t.
2025. február 21., 16:172025. február 21., 16:17
2025. február 21., 16:332025. február 21., 16:33
Az évforduló alkalmából a kézirattárban őrzött hetvenhárom Jókai-vers vált elérhetővé a nemzeti könyvtár digitalizált gyűjteményében - jelentette be a közlemény szerint Rózsa Dávid, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) főigazgatója azon a konferencián, amit a bicentenárium alkalmából rendeztek a nemzeti könyvtárban.
Az elérhetővé vált versek közül negyvenhét vers eddig kiadatlan volt, például a Felségfolyamodvány az én Királynémhoz, a Szent testvérszeretet és A Kenyér Bálban című. A digitalizált kéziratok mostantól szabadon hozzáférhetőek, így a szakmai és irodalomkedvelő közönség mélyebben megismerheti Jókai lírai oldalát – hangsúlyozták.
Mint megjegyezték,
Továbbá ezek a dokumentumok jól használhatók az oktatásban is, és azáltal, hogy a Copia bárhonnan ingyenesen elérhető, közelebb hozhatja az érdeklődőket a magyar irodalomhoz. A Jókai születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát február 17. és 19. között tartották a nemzeti könyvtárban. Az eseményt az MNMKK OSZK, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, a Jókai 200 kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája szervezte.
A konferencián tizenkét ülésszakban harminckét előadás hangzott el, amelyek a Jókai életművével kapcsolatos legaktuálisabb kutatási eredményeket is bemutatták. Az esemény célja volt továbbá, hogy új megvilágításba helyezze a magyar prózaírás egyik legtermékenyebb és számos külföldi nyelven is olvasható alakjának irodalmi örökségét - írták a közleményben.

A jeles író napra pontosan 200 évvel ezelőtt született, aminek tiszteletére 2025-öt még tavaly a nevével (is) fémjelzett emlékévnek nyilvánította a Magyar Országgyűlés. Mi ez alkalommal Jókai Mór székelyföldi kiruccanásait vesszük számba.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!