
2012. április 23., 08:132012. április 23., 08:13
A tárlat a skanzen erdélyi tájegységének előmunkálatait dokumentálja: a magyarság legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma néhány éven belül Erdély építészetét, népi kultúráját is bemutatja. Bereczki Ibolya, a szentendrei múzeum igazgatója a Krónikának elmondta: az intézmény alapító okiratába 1998-ban került be, hogy az egész magyar nyelvterületen kutat.
Az erdélyi kutatásaikban a következő fordulópont 2005–2006 volt, amikor szoros kapcsolat alakult ki az erdélyi szakemberekkel, ebben kulcsszerepet játszott a Kriza János Néprajzi Társaság és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszéke. A szentendrei falumúzeum egy 2006-os konferencián ismertette az Erdély bemutatására kidolgozott koncepciót, erre az erdélyi szakértők is rábólintottak. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum elnyerte az Országos Tudományos és Kutatási Alap (OTKA) támogatását, ez tette lehetővé a közel hatéves terepmunkát.
„A koncepcióban 17 porta szerepelt, a kutatómunkába bevontuk a néprajzos és építész szakos egyetemi hallgatókat is, az erdélyi múzeumokban dolgozók is sokat segítettek” – mondta Bereczki Ibolya. A szentendrei múzeum a hetvenes–nyolcvanas években elsősorban építészeti múzeum volt, aztán rájöttek, hogy nem elég csak az épületet és a berendezést bemutatni, szükség van interaktív tevékenységekre, a jól olvasható, könnyen érthető szövegekre, filmekre, animációkra, gyerekfoglalkozásra, hogy a látogatók ne csak egy alkalommal tekintsék meg a különböző magyar tájegységek hagyományos vidéki portáit bemutató falumúzeumot, hanem vissza is térjenek, szögezte le az igazgató.
Az Erdély virágai című tárlat tükröt tart a látogatóknak, például nemcsak a torockói házat mutatja meg, hanem a lakóját is, emellett betekintést nyújt a múzeumi munka kulisszái mögé. Bereczki Ibolya elmondta, a kutatásuk részben értékmentés és rögzítés, de nemcsak a régit, a padlásra száműzött emlékeket keresték, hanem a mai Erdélyt is szerették volna megérteni.
A szentendrei múzeum Erdély arcai címmel fotópályázatot is hirdetett amatőröknek, erre mintegy 500 kép érkezett be, ezekből is bemutatnak válogatást a tárlaton. A kiállítás két hónapig lesz megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, június végétől Csíkszeredába viszik, ám bíznak benne, hogy más erdélyi helyszíneken is sikerül bemutatni.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.