2012. április 23., 08:132012. április 23., 08:13
A tárlat a skanzen erdélyi tájegységének előmunkálatait dokumentálja: a magyarság legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma néhány éven belül Erdély építészetét, népi kultúráját is bemutatja. Bereczki Ibolya, a szentendrei múzeum igazgatója a Krónikának elmondta: az intézmény alapító okiratába 1998-ban került be, hogy az egész magyar nyelvterületen kutat.
Az erdélyi kutatásaikban a következő fordulópont 2005–2006 volt, amikor szoros kapcsolat alakult ki az erdélyi szakemberekkel, ebben kulcsszerepet játszott a Kriza János Néprajzi Társaság és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszéke. A szentendrei falumúzeum egy 2006-os konferencián ismertette az Erdély bemutatására kidolgozott koncepciót, erre az erdélyi szakértők is rábólintottak. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum elnyerte az Országos Tudományos és Kutatási Alap (OTKA) támogatását, ez tette lehetővé a közel hatéves terepmunkát.
„A koncepcióban 17 porta szerepelt, a kutatómunkába bevontuk a néprajzos és építész szakos egyetemi hallgatókat is, az erdélyi múzeumokban dolgozók is sokat segítettek” – mondta Bereczki Ibolya. A szentendrei múzeum a hetvenes–nyolcvanas években elsősorban építészeti múzeum volt, aztán rájöttek, hogy nem elég csak az épületet és a berendezést bemutatni, szükség van interaktív tevékenységekre, a jól olvasható, könnyen érthető szövegekre, filmekre, animációkra, gyerekfoglalkozásra, hogy a látogatók ne csak egy alkalommal tekintsék meg a különböző magyar tájegységek hagyományos vidéki portáit bemutató falumúzeumot, hanem vissza is térjenek, szögezte le az igazgató.
Az Erdély virágai című tárlat tükröt tart a látogatóknak, például nemcsak a torockói házat mutatja meg, hanem a lakóját is, emellett betekintést nyújt a múzeumi munka kulisszái mögé. Bereczki Ibolya elmondta, a kutatásuk részben értékmentés és rögzítés, de nemcsak a régit, a padlásra száműzött emlékeket keresték, hanem a mai Erdélyt is szerették volna megérteni.
A szentendrei múzeum Erdély arcai címmel fotópályázatot is hirdetett amatőröknek, erre mintegy 500 kép érkezett be, ezekből is bemutatnak válogatást a tárlaton. A kiállítás két hónapig lesz megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, június végétől Csíkszeredába viszik, ám bíznak benne, hogy más erdélyi helyszíneken is sikerül bemutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok