2012. április 23., 08:132012. április 23., 08:13
A tárlat a skanzen erdélyi tájegységének előmunkálatait dokumentálja: a magyarság legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma néhány éven belül Erdély építészetét, népi kultúráját is bemutatja. Bereczki Ibolya, a szentendrei múzeum igazgatója a Krónikának elmondta: az intézmény alapító okiratába 1998-ban került be, hogy az egész magyar nyelvterületen kutat.
Az erdélyi kutatásaikban a következő fordulópont 2005–2006 volt, amikor szoros kapcsolat alakult ki az erdélyi szakemberekkel, ebben kulcsszerepet játszott a Kriza János Néprajzi Társaság és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszéke. A szentendrei falumúzeum egy 2006-os konferencián ismertette az Erdély bemutatására kidolgozott koncepciót, erre az erdélyi szakértők is rábólintottak. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum elnyerte az Országos Tudományos és Kutatási Alap (OTKA) támogatását, ez tette lehetővé a közel hatéves terepmunkát.
„A koncepcióban 17 porta szerepelt, a kutatómunkába bevontuk a néprajzos és építész szakos egyetemi hallgatókat is, az erdélyi múzeumokban dolgozók is sokat segítettek” – mondta Bereczki Ibolya. A szentendrei múzeum a hetvenes–nyolcvanas években elsősorban építészeti múzeum volt, aztán rájöttek, hogy nem elég csak az épületet és a berendezést bemutatni, szükség van interaktív tevékenységekre, a jól olvasható, könnyen érthető szövegekre, filmekre, animációkra, gyerekfoglalkozásra, hogy a látogatók ne csak egy alkalommal tekintsék meg a különböző magyar tájegységek hagyományos vidéki portáit bemutató falumúzeumot, hanem vissza is térjenek, szögezte le az igazgató.
Az Erdély virágai című tárlat tükröt tart a látogatóknak, például nemcsak a torockói házat mutatja meg, hanem a lakóját is, emellett betekintést nyújt a múzeumi munka kulisszái mögé. Bereczki Ibolya elmondta, a kutatásuk részben értékmentés és rögzítés, de nemcsak a régit, a padlásra száműzött emlékeket keresték, hanem a mai Erdélyt is szerették volna megérteni.
A szentendrei múzeum Erdély arcai címmel fotópályázatot is hirdetett amatőröknek, erre mintegy 500 kép érkezett be, ezekből is bemutatnak válogatást a tárlaton. A kiállítás két hónapig lesz megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, június végétől Csíkszeredába viszik, ám bíznak benne, hogy más erdélyi helyszíneken is sikerül bemutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok