2012. április 23., 08:132012. április 23., 08:13
A tárlat a skanzen erdélyi tájegységének előmunkálatait dokumentálja: a magyarság legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma néhány éven belül Erdély építészetét, népi kultúráját is bemutatja. Bereczki Ibolya, a szentendrei múzeum igazgatója a Krónikának elmondta: az intézmény alapító okiratába 1998-ban került be, hogy az egész magyar nyelvterületen kutat.
Az erdélyi kutatásaikban a következő fordulópont 2005–2006 volt, amikor szoros kapcsolat alakult ki az erdélyi szakemberekkel, ebben kulcsszerepet játszott a Kriza János Néprajzi Társaság és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszéke. A szentendrei falumúzeum egy 2006-os konferencián ismertette az Erdély bemutatására kidolgozott koncepciót, erre az erdélyi szakértők is rábólintottak. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum elnyerte az Országos Tudományos és Kutatási Alap (OTKA) támogatását, ez tette lehetővé a közel hatéves terepmunkát.
„A koncepcióban 17 porta szerepelt, a kutatómunkába bevontuk a néprajzos és építész szakos egyetemi hallgatókat is, az erdélyi múzeumokban dolgozók is sokat segítettek” – mondta Bereczki Ibolya. A szentendrei múzeum a hetvenes–nyolcvanas években elsősorban építészeti múzeum volt, aztán rájöttek, hogy nem elég csak az épületet és a berendezést bemutatni, szükség van interaktív tevékenységekre, a jól olvasható, könnyen érthető szövegekre, filmekre, animációkra, gyerekfoglalkozásra, hogy a látogatók ne csak egy alkalommal tekintsék meg a különböző magyar tájegységek hagyományos vidéki portáit bemutató falumúzeumot, hanem vissza is térjenek, szögezte le az igazgató.
Az Erdély virágai című tárlat tükröt tart a látogatóknak, például nemcsak a torockói házat mutatja meg, hanem a lakóját is, emellett betekintést nyújt a múzeumi munka kulisszái mögé. Bereczki Ibolya elmondta, a kutatásuk részben értékmentés és rögzítés, de nemcsak a régit, a padlásra száműzött emlékeket keresték, hanem a mai Erdélyt is szerették volna megérteni.
A szentendrei múzeum Erdély arcai címmel fotópályázatot is hirdetett amatőröknek, erre mintegy 500 kép érkezett be, ezekből is bemutatnak válogatást a tárlaton. A kiállítás két hónapig lesz megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, június végétől Csíkszeredába viszik, ám bíznak benne, hogy más erdélyi helyszíneken is sikerül bemutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok