„Elharapózott a közízlést meghatározó slendriánság, ezért foglalkoznak egyre kevesebben a magas művészettel” – jellemezte korunkat Demény Attila zeneszerző, operarendező Emlékek és szertefoszlott illúziók című önéletrajzi kötetének kolozsvári bemutatóján.
2016. március 25., 10:422016. március 25., 10:42
A kincses városbeli zeneszerző elmondta, a kötet nem egy ember munkája: az Idea Nyomdában nyomtatott könyv borítóját Sipos László készítette, a fülszöveget Bogdán Zsolt színész írta. A kötet Demény önéletrajzi írásai mellett Tóth Gábor nagyváradi újságíró a szerzővel készített interjúját is tartalmazza.
Az eseménynek a Györkös Mányi Albert Emlékház adott otthont, a könyv szerzőjével Demény Péter író beszélgetett. A zeneszerző kifejtette, a könyvben élete eseményeit kommentálja, hiszen visszaemlékezésről van szó, gazdag és sikeres életútjáról. A könyv címéről szólva elhangzott, azért választotta a szerző, mert az illúziók szertefoszlanak, de az ember új illúziókat teremt helyettük.
Demény Attila elmondta, kezdetben zongoraművészi pályán indult el, amely politikai okokból kerékbe tört – ez volt az első szertefoszlott illúzió, amelyből tanult. Ezt követően színdarabokhoz írt kísérő zenét, majd operarendező lett, és három operát is írt a Kolozsvári Magyar Operának, ugyanakkor útját végigkísérte a zeneszerzés, ez nyújtott fogózkodót, amikor bajban volt.
Demény Attila azt is elmondta, korunkban, amikor az emberek többségének az érdeklődése inkább a show-műsorok felé fordul, a magas művészetnek egyre nehezebb a dolga, hiszen ma minden az eladhatóságról szól. „Ha például az Omegát nézem, zenéjüknek volt tiltakozó jellege, társadalmi közvetítő szerepe, hiszen ez akkoriban kötelező morális igény volt. Viszont 1990 után megszűnt az a közeg, aminek ellen lehetett állni. Úgy tűnt, hogy megszűnt az, ami ellen hadakoztunk, az emberek boldogok voltak, de aztán kiderült, hogy nem mennek simán a dolgok” – mutatott rá Demény Attila.
Azt is kifejtette: az alkotók életében nagy a zűrzavar, az érvényesülési vágy, nincs elég csend ahhoz, hogy arra tudjanak figyelni, hol vannak, és mi következik. „Úgy gondolom, hogy az emberek többségének koordinátákra van szüksége, bajban van az, akinek nincsenek gyökerei” – fejtette ki a zeneszerző.
Hozzáfűzte, számára ezek a koordináták a zenei anyanyelv, a tanárai, Búzás Pál, Nina Panieva, Száva György, valamint az olyan szellemi műhelyek, amelyeket Rónai István, Angi István neve fémjelez – ezek alapján véli úgy, hogy ízlésvilága megbízható. A könyvbemutatót Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművészek előadása színesítette, akik Demény Attila szerzeményeiből nyújtottak ízelítőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!