
„Elharapózott a közízlést meghatározó slendriánság, ezért foglalkoznak egyre kevesebben a magas művészettel” – jellemezte korunkat Demény Attila zeneszerző, operarendező Emlékek és szertefoszlott illúziók című önéletrajzi kötetének kolozsvári bemutatóján.
2016. március 25., 10:422016. március 25., 10:42
A kincses városbeli zeneszerző elmondta, a kötet nem egy ember munkája: az Idea Nyomdában nyomtatott könyv borítóját Sipos László készítette, a fülszöveget Bogdán Zsolt színész írta. A kötet Demény önéletrajzi írásai mellett Tóth Gábor nagyváradi újságíró a szerzővel készített interjúját is tartalmazza.
Az eseménynek a Györkös Mányi Albert Emlékház adott otthont, a könyv szerzőjével Demény Péter író beszélgetett. A zeneszerző kifejtette, a könyvben élete eseményeit kommentálja, hiszen visszaemlékezésről van szó, gazdag és sikeres életútjáról. A könyv címéről szólva elhangzott, azért választotta a szerző, mert az illúziók szertefoszlanak, de az ember új illúziókat teremt helyettük.
Demény Attila elmondta, kezdetben zongoraművészi pályán indult el, amely politikai okokból kerékbe tört – ez volt az első szertefoszlott illúzió, amelyből tanult. Ezt követően színdarabokhoz írt kísérő zenét, majd operarendező lett, és három operát is írt a Kolozsvári Magyar Operának, ugyanakkor útját végigkísérte a zeneszerzés, ez nyújtott fogózkodót, amikor bajban volt.
Demény Attila azt is elmondta, korunkban, amikor az emberek többségének az érdeklődése inkább a show-műsorok felé fordul, a magas művészetnek egyre nehezebb a dolga, hiszen ma minden az eladhatóságról szól. „Ha például az Omegát nézem, zenéjüknek volt tiltakozó jellege, társadalmi közvetítő szerepe, hiszen ez akkoriban kötelező morális igény volt. Viszont 1990 után megszűnt az a közeg, aminek ellen lehetett állni. Úgy tűnt, hogy megszűnt az, ami ellen hadakoztunk, az emberek boldogok voltak, de aztán kiderült, hogy nem mennek simán a dolgok” – mutatott rá Demény Attila.
Azt is kifejtette: az alkotók életében nagy a zűrzavar, az érvényesülési vágy, nincs elég csend ahhoz, hogy arra tudjanak figyelni, hol vannak, és mi következik. „Úgy gondolom, hogy az emberek többségének koordinátákra van szüksége, bajban van az, akinek nincsenek gyökerei” – fejtette ki a zeneszerző.
Hozzáfűzte, számára ezek a koordináták a zenei anyanyelv, a tanárai, Búzás Pál, Nina Panieva, Száva György, valamint az olyan szellemi műhelyek, amelyeket Rónai István, Angi István neve fémjelez – ezek alapján véli úgy, hogy ízlésvilága megbízható. A könyvbemutatót Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművészek előadása színesítette, akik Demény Attila szerzeményeiből nyújtottak ízelítőt.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!