
„Elharapózott a közízlést meghatározó slendriánság, ezért foglalkoznak egyre kevesebben a magas művészettel” – jellemezte korunkat Demény Attila zeneszerző, operarendező Emlékek és szertefoszlott illúziók című önéletrajzi kötetének kolozsvári bemutatóján.
2016. március 25., 10:422016. március 25., 10:42
A kincses városbeli zeneszerző elmondta, a kötet nem egy ember munkája: az Idea Nyomdában nyomtatott könyv borítóját Sipos László készítette, a fülszöveget Bogdán Zsolt színész írta. A kötet Demény önéletrajzi írásai mellett Tóth Gábor nagyváradi újságíró a szerzővel készített interjúját is tartalmazza.
Az eseménynek a Györkös Mányi Albert Emlékház adott otthont, a könyv szerzőjével Demény Péter író beszélgetett. A zeneszerző kifejtette, a könyvben élete eseményeit kommentálja, hiszen visszaemlékezésről van szó, gazdag és sikeres életútjáról. A könyv címéről szólva elhangzott, azért választotta a szerző, mert az illúziók szertefoszlanak, de az ember új illúziókat teremt helyettük.
Demény Attila elmondta, kezdetben zongoraművészi pályán indult el, amely politikai okokból kerékbe tört – ez volt az első szertefoszlott illúzió, amelyből tanult. Ezt követően színdarabokhoz írt kísérő zenét, majd operarendező lett, és három operát is írt a Kolozsvári Magyar Operának, ugyanakkor útját végigkísérte a zeneszerzés, ez nyújtott fogózkodót, amikor bajban volt.
Demény Attila azt is elmondta, korunkban, amikor az emberek többségének az érdeklődése inkább a show-műsorok felé fordul, a magas művészetnek egyre nehezebb a dolga, hiszen ma minden az eladhatóságról szól. „Ha például az Omegát nézem, zenéjüknek volt tiltakozó jellege, társadalmi közvetítő szerepe, hiszen ez akkoriban kötelező morális igény volt. Viszont 1990 után megszűnt az a közeg, aminek ellen lehetett állni. Úgy tűnt, hogy megszűnt az, ami ellen hadakoztunk, az emberek boldogok voltak, de aztán kiderült, hogy nem mennek simán a dolgok” – mutatott rá Demény Attila.
Azt is kifejtette: az alkotók életében nagy a zűrzavar, az érvényesülési vágy, nincs elég csend ahhoz, hogy arra tudjanak figyelni, hol vannak, és mi következik. „Úgy gondolom, hogy az emberek többségének koordinátákra van szüksége, bajban van az, akinek nincsenek gyökerei” – fejtette ki a zeneszerző.
Hozzáfűzte, számára ezek a koordináták a zenei anyanyelv, a tanárai, Búzás Pál, Nina Panieva, Száva György, valamint az olyan szellemi műhelyek, amelyeket Rónai István, Angi István neve fémjelez – ezek alapján véli úgy, hogy ízlésvilága megbízható. A könyvbemutatót Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművészek előadása színesítette, akik Demény Attila szerzeményeiből nyújtottak ízelítőt.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!