Évadnyitó Bretter-kör
Fotó: Fodor Enikő
Egyetlen dologban értettek egyhangúlag egyet a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfői évadnyitó estjének résztvevői Varga László Edgár költő új versciklusa kapcsán: nagyon jó.
2017. október 24., 15:332017. október 24., 15:33
2017. október 24., 17:162017. október 24., 17:16
A pár héten belül megjelenő, „bejárónőm: isten” című kötet az 1985-ben született szerző, lapunk volt munkatársa második kötete lesz a 2014-ben napvilágot látott Cseréptavasz után. Az azonban, hogy a versek – melyek középpontjában, mint a cím is mutatja, a szerző által csak grétának becézett isten áll – istenkeresésnek vagy inkább istentagadásnak minősülnek, nem derült ki.
André Ferenc, a kör elnöke vitaindítójában rámutatott: Varga László Edgár nem tagadta meg önmagát, a komoly hangvétel mellett az új költeményekből is a rá annyira jellemző irónia köszön vissza, melyről nehéz megállapítani, hogy huncut cinizmus, vagy inkább védelmi mechanizmus, és a szerző a vicces beszólásokkal önmagát leplezi. André a Nyugat hatását vélte felfedezni a ciklusban, mely szerinte Parti Nagy Lajosra is emlékeztet. De nem a Pilinszky-féle istenkeresésnek és nem is Petri György istennel való hetyke feleselésének vagyunk tanúi,
Az új versciklus legfőbb újdonsága, hogy a szerző már nem bújik más figurák mögé, inkább megmutatja magát, és cinizmusa sem annyira erőteljes, de továbbra is hatásos. A versek stílusa könnyed, egyszerű, néha mégis hátborzongató – vélték a hozzászólók. A nyugatos hatás inkább a tiszta jambusokban, izgalmas rímekben érhető tetten, melyek Varga László Edgárnak a kisujjában vannak, hangzott el.
André Ferenc és Varga László Edgár, az est meghívottja
Fotó: Fodor Enikő
Bár a téma miatt a középkori irodalommal való párhuzam is adja magát, a ciklus inkább posztmodern vagy metamodern, már-már apokaliptikus. A verseket olvasva nem feledkezhetünk meg „a világhoz alkalmazkodófélben lévő szerzőről, akinek azonban a társadalom nem társa” – hangzott egy másik hozzászólás. – Aki otthon ül, történeteket talál ki, és az, hogy opponense éppen isten, lényegében mindegy. Olyan vélemény is volt, hogy a versek inkább isten hiányáról szólnak, mint jelenlétéről, hiszen bár megjelenik, nincs vele kapcsolat.
Varga László Edgár szerint ez meglehet, de azt is hozzátette, „még nem tartunk ott, szerencsére”. A szerző egyébként nyitva hagyta a felmerült kérdéseket, szűkszavúan úgy összegezve, hogy az est során egy dolog derült ki biztosan: nem ő isten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!