A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata két előadással lesz jelen a BukFeszten, az egyik A Mester és Margarita
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban. Az erdélyi magyar társulatok vezetői arról beszélnek videós összeállításunkban, hogy mit tartogatnak a nagyérdemű számára a szeptember 29. és október 7. közötti színházi szemlén, illetve mit jelent többségében román közönség előtt játszani.
2025. szeptember 12., 14:002025. szeptember 12., 14:00
Nyolc előadást tartogat a publikum számára idén a 4. BukFeszt színházi fesztivál. A 2017-ben erdélyi, székelyföldi, partiumi és bánsági társulatok részvételével megalakult Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) tagszínházai szeptember 29. és október 7. között három helyszínen várják a közönséget Bukarestben. A nagyváradi, szatmárnémeti, temesvári, csíkszeredai és székelyudvarhelyi társulat mellett ebben az évben „újonc” is bemutatkozik a fesztiválon, hiszen a MASZÍN-nek immár tagja a kézdivásárhelyi Udvartér Színház is.
Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója arról beszél, milyen összehangolt munkát igényel a szövetség, a társulatok részéről a színházi fesztivál évről évre történő megrendezése. „Nagyon hosszú ideig éreztük annak a fájó hiányát, hogy a román szakma nem feltétlenül tud a létezésünkről. De ha tud is, akkor a hatalmas távolságok miatt nehezen veszik rá magukat a szakmabeliek, hogy Bukarestből elmenjenek Szatmárnémetibe vagy Aradra megtekinteni egy előadást” – mondja a MASZÍN nemrég megválasztott elnöke.
Az erdélyi magyar színházak vezetői a BukFeszt negyedik kiadását beharangozó bukaresti sajtótájékoztatón
Fotó: BukFeszt/Facebook
Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház menedzsere a magyarországi és a romániai színházi fesztiválokon való részvétel eltérő jelentőségére mutat rá, míg Veress Albert, a Csíki Játékszín igazgatója elmagyarázza, miért vesznek részt ismét egy Vladimir Anton által színre vitt darabbal a szemlén. Emellett megszólaltatjuk Nagy Pált, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatóját, Horváth Hunort, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új megbízott vezetőjét, valamint Lung László Zsoltot, a kézdivásárhelyi Udvartér Színház igazgatóját.
Egy három évvel ezelőtt született ötlet valósul meg a napokban Bukarestben: a MASZÍN Magyar Színházi Szövetség tagjai három évvel ezelőtt tervezték el, hogy magyar színházi fesztivált szerveznek Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás