Nagy Pál, Laczikó Enikő, Kósa András, Balázs Attila és Bessenyei Gedő István a bukaresti sajtótájékoztatón
Fotó: Liszt Intézet/ Facebook
Egy három évvel ezelőtt született ötlet valósul meg a napokban Bukarestben: a MASZÍN Magyar Színházi Szövetség tagjai három évvel ezelőtt tervezték el, hogy magyar színházi fesztivált szerveznek Bukarestben.
2022. június 08., 17:452022. június 08., 17:45
Céljuk, hogy reprezentatív merítést mutathassanak a szakmának és a bukaresti magyaroknak a tagszínházak repertoárjából. A terv most megvalósult, elkezdődött az első BukFeszt – ennek kapcsán tartottak szerdán sajtótájékoztatót a szövetség képviselői – közölte a szatmári Harag György Társulat.
A sajtótájékoztatón házigazdaként jelen volt Kósa András László, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, aki üdvözölte, hogy megvalósulhatott a számára elsőre merésznek tűnő vállalás. Mint kifejtette: az intézet foglalkozik kulturális rendezvények szervezésével, ám az alacsony költségvetés miatt nagy költségvetésű színházi előadásokat nem áll módjukban a román fővárosba vinni.
hiszen van már Bukaresti Magyar Zenefesztivál, Bukaresti Magyar Filmhét és Bukaresti Magyar Dzsessznapok is – ezt egészíti ki a magyar színházművészet fővárosi ünnepe. Laczikó Enikő, a fesztivál védnökségét elvállaló államtitkár, Románia Kormánya Etnikumközi Hivatalának vezetője jelezte: fontosnak tartja a magyar és román színházcsinálók közötti kommunikációt.
– mondta az államtitkár. Mint mondta, nem csak a helyi magyar közösségnek fontos ez a fesztivál, hanem a román közönség és a szakma felé is jó nyitás a sokszínű előadásokat felvonultató sorozat. „Fontosnak tartom azt is, hogy a színházak feliratozzák az előadásaikat, mindenki számára elérhetővé téve a produkciókat” – fűzte hozzá.
ennek kapcsán Balázs Attila MASZÍN-elnök, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója elmondta: nagy volt az érdeklődés, a közönség negyede a színházi szakmát és kritikát képviselte. Konzekvenciaként levonta: folytatni kell a bukaresti magyar színházi fesztivál szervezését.
A fesztivált a temesvári társulat Az ember tragédiája című előadása nyitotta
Fotó: temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház/ Facebook
Nagy Pál, a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója a szervezés kulisszatitkairól beszélt: a kapcsolatépítésről és az erkölcsi mellett logisztikai támogatásról is, amelyet különböző szervezetek adtak a fesztivál létrehozásához.
– mondta. A szervezésben nagy szerepe volt az emberi kapcsolatoknak, hiszen rövid idő állt rendelkezésre. „A támogatások kapcsán kiemelném a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság segítségét, amivel Potápi Árpád János államtitkár és az általa vezetett intézmény mellénk állt. De szervezésre az önkormányzati fenntartású színházak saját költségvetésükből is bőven áldoztak, a nadrágszíjaikat megszorítva” - mutatott rá a MASZÍN alelnöke.
Bessenyei Gedő István, a MASZÍN ügyvezető elnöke, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója az együttműködés, közös projektek fontosságáról beszélt. Szatmárnémetiben döntöttek 2016-ban a MASZIN alapításáról, a tagszínházak ilyen irányú együttműködésről, Akkor azonban még nem is álmodtak ekkora fesztivál szervezéséről.
A Nagyváradi Táncegyüttes Antigoné című előadását is láthatja a bukaresti közönség
Fotó: Nagyvárad Táncegyüttes / Facebook
Nagyon értékes fesztiválprogram állt össze, a szakma ismert személyiségeinek alkotásai mellett fiatal magyar színházi alkotók előadásait is láthatja a közönség. Silviu Purcărete vagy a román színházi világban ismert Vladimir Anton neve mellett ott van Botos Bálint vagy Györfi Csaba, vagy az erdélyi szcéna egyre fontosabb rendezőegyénisége, a szatmári társulat alkalmazott rendezője, Sardar Tagirovsky is” – mondta Bessenyei.
A művészeti igazgató hozzátette: fesztiválkínálat előadásainak minden esetben fontos, a mának szóló üzenete van, amelyeket az első naptól az utolsóig követve egy színes keresztmetszetet kaphat a közönség arról, hogy milyen munka folyik öt fontos erdélyi színházi műhelyben.
Erdélyi magyar színházak mutatkoznak be Bukarestben a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) és az UNITER (Román Színházi Szövetség) által közösen, első ízben szervezendő BukFeszt szemlén.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!