Irodalmi díjat neveztek el Csiki László íróról

„A hátán hordta a fiatal erdélyi irodalmat. Az írás mesterség, professzionalizmust kíván: ezt tanultam tőle” – mondta el a szerkesztő Csiki Lászlóról Egyed Péter, akinek első verseskötete Csiki gondozásában jelent meg a Kriterion Kiadónál. Az író kilenc és fél éven át volt a Kriterion munkatársa: a Forrás-sorozat több mint harminc szerzőjének a könyvét is ő szerkesztette, köztük Bogdán László, Markó Béla, Mózes Attila, Páll Lajos és Szőcs Géza első kötetét.

„Elképesztő gondossággal dolgozott, az 500 oldalas regényemhez 1500 megjegyzése volt. Többek között az, hogy szerinte a Kő hull apadó kútba rettenetesen rossz cím. Úgy érzem, nem adtunk neki annyit magunkból, mint amennyit ő szétosztott közöttünk az idejéből, a munkájából, az asztalából, a borából. Nem vagyok az egymás iránti rajongások híve, de csak valami furcsa megrendüléssel tudok rá emlékezni”– mondta el Szilágyi István.

Csiki László 1980-ban vált meg a Kriterion Kiadótól, és az Utunk irodalmi hetilap rovatvezetőjeként dolgozott tovább Kolozsváron. A Szekuritáté egyre súlyosbodó zaklatása miatt végül a kitelepülés mellett döntött. „Bejelentettem, hogy elegem lett az egészből, kitelepülök. Ott mutattam be a produkciómat: a nagy író, amint éppen nyilatkozik. Felvettem a zöld bársonyöltönyömet, elterültem a fotelban. Lustán cigarettázva, foghegyről felelgettem, és végül mondtam, hogy sajnálom: többé nem találkozunk.

Azt gondoltam, néhány hónap múlva elmehetünk Budapestre. Nem tudtam, mi vár rám: az áttelepülés közel négy évbe telt, ebből kettő állás és közlési jog nélkül. Álneveken és a barátaim nevén írtam. Névtelenül fordítottam, disznókat neveltem Kolozsvár belvárosában. Közben gyermekeimnek elégtelen osztályzatokat írtak be a naplóba olyan dátumokkal, amikor órát sem tartottak nekik. De ebben az időben tanultam meg azt is, mi az igazi szolidaritás” – nyilatkozta egy interjúban a kitelepülésről az író. 

Csiki végül 1984-ben távozhatott Magyarországra, ahol a Magvető Könyvkiadó, illetve a Magyar Napló szerkesztője, majd az Új Budapest Filmstúdió dramaturgja volt, és több mint egy tucat önálló vers- és prózakötete jelent meg Magyarországon. „Kapott elismerést, de nem azt, amit igazán megérdemelt volna. Nyugtalan, menekülő élet jutott neki osztályrészül” – mondta Kántor Lajos.

Egyed Péter szerint, bár haláláig nem beszélt erről, ez az öntörvényű, szemérmes ember az áttelepülése után is sokat szenvedett a „mosolyogva mellőzéstől”: zseniális drámaíró, színházi sikert mégsem aratott, a Kínai védelem című novellájából készült forgatókönyv is csak félsiker volt.

„Az életműve sokkal súlyosabb, mint amekkora helyet kapott a kortárs magyar irodalomban. Másképp kellett volna fogadni: legalább annyi elismerést érdemelt volna, mint a legjobbak azok közül, akik kitelepültek ebből az országból” – vélekedett Szilágyi István, aki bejelentette: a közelmúltban elhatározták a Csiki László Irodalmi Díj megalapítását.