
Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész régóta tanulmányozza a tragikus sorsú Csáth Géza író élettörténetét
Fotó: Tőkés Hunor
„Hármas művésznek” tartotta Csáth Géza írót, orvost, zeneszerzőt unokatestvére, Kosztolányi Dezső. A fiatalon elhunyt, tragikus sorsú Csáth életéről, művészetéről Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész tartott előadást Kolozsváron.
2018. október 24., 09:552018. október 24., 09:55
2018. október 24., 18:402018. október 24., 18:40
Csáth Géza író, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző (1887–1919) életművéről, magánéletéről, a nőkhöz fűződő, korántsem egyszerű viszonyáról tartott előadást Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
„A tehetséges művész életében legalább olyan meghatározó szerepet játszott morfiumfüggősége, mint a nők utáni vágyakozása és az egészségi állapotáról szőtt tévképzetei” – mutatott rá a professzor.
Fotó: Tőkés Hunor
Csáth közismertebb művei közé tartozik Az elmebeteg nő naplója, valamint az Anyagyilkosság, mindkét műből filmet készített Szász János: utóbbiból A Witman fiúk címmel. Az előadáson elhangzott, Csáth Géza sosem lett annyira híres, mint unokatestvére, Kosztolányi Dezső, ám ez nem gátolta meg abban, hogy a tragikus sorsú író, kritikus, zeneesztéta, orvos rövid idő alatt jelentős alkotásokat hagyjon hátra az utókor, valamint a művészet- és irodalomtörténet számára.
Szajbély Mihály részletesen vizsgálja Csáth életét, szerinte ugyanis a magyar irodalom sokáig elfeledkezett erről az érdekes életpályájú íróról, pedig Csáth Kosztolányitól csupán annyiban különbözött, hogy míg Kosztolányi hihetetlenül tehetséges költőként, íróként ezt az utat választotta magának, addig Csáth Géza sokoldalú tehetségként nem tudta eldönteni, hogy mivel foglalkozna szívesebben. „Unokabátyja, Kosztolányi Dezső »hármas művésznek« tartotta Csáthot” – mondta a kutató.
Fotó: Tőkés Hunor
Kifejtette,
Egyébként a zeneszerzés mellett tette le elsőként a voksát, hisz több hangszeren is játszott, viszont a zeneakadémia nem értékelte, hogy a fiatal tehetség saját műveivel áll eléjük, elutasították. A budapesti orvosi karon folytatta, ahol Sigmund Freud Álomfejtés című könyve hatására az ideggyógyászat és a pszichoanalízis felé fordult. Szajbély Mihály szerint ez irodalmi tevékenységét negatívan érintette, Csáth ugyanis ismerve mások érzelmi világának megfejtését, egyre kevésbé szerette volna, ha saját érzelmeit írásaiból kiolvassák.
Naplóiból tudjuk – amelyeket a professzor szerint azért is írt, hogy később saját magát kielemezze –, hogy szenzitív, a hangulatokat erősen érzékelő ember volt, amit húga szenvedései és halálos betegsége váltott ki nála, ezt próbálta tompítani morfiummal, amihez orvosként könnyedén hozzájutott. Az irodalomtörténész azt is elmondta, az író morfiumfüggőségét egy téves diagnózis indította el, de már előtte is beképzelt magának betegségeket. Először tuberkulózist állapított meg magán, majd szívbetegséget, de impotenciára is gyanakodott, akkor is, amikor Kosztolányi Dezsővel együtt a bordélyházak gyakori vendégévé vált.
– szögezte le az író életművét, élettörténetét több éve tanulmányozó kutató.
Mint kifejtette, Csáthnak a Jolánnal való kapcsolata megszakadt, a szakítás a jövendő feleségnek, Olgának kedvezett, aki viszont inkább csak támasza volt Csáthnak, nem pedig betöltője a Jolán utáni űrnek – a családtagok és barátok szerint nem volt elég intelligens hozzá. Szajbély azt is elmondta, az író mániákusan féltékenyen volt dacára annak, hogy Olgát többször is megcsalta.
Az előadáson elhangzott az is, az első világháború idején Csáth katonaorvosként szolgált, és olyannyira túlzásba vitte a morfiumozást, hogy a felettesei kénytelenek voltak tisztségéből felfüggeszteni. Hazatérése nem segített lelkiállapotán, kis idő elteltével a szer hatása alatt féltékenységből elvesztette önuralmát, és lelőtte feleségét, majd felvágta az ereit. Az orvosoknak sikerült őt megmenteniük, de megszökött az elmegyógyintézetből, elindult a szerb határ felé, de nem jutott át, mielőtt elfogták volna, megmérgezte magát.
Tőkés Hunor
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
szóljon hozzá!