
Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész régóta tanulmányozza a tragikus sorsú Csáth Géza író élettörténetét
Fotó: Tőkés Hunor
„Hármas művésznek” tartotta Csáth Géza írót, orvost, zeneszerzőt unokatestvére, Kosztolányi Dezső. A fiatalon elhunyt, tragikus sorsú Csáth életéről, művészetéről Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész tartott előadást Kolozsváron.
2018. október 24., 09:552018. október 24., 09:55
2018. október 24., 18:402018. október 24., 18:40
Csáth Géza író, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző (1887–1919) életművéről, magánéletéről, a nőkhöz fűződő, korántsem egyszerű viszonyáról tartott előadást Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
„A tehetséges művész életében legalább olyan meghatározó szerepet játszott morfiumfüggősége, mint a nők utáni vágyakozása és az egészségi állapotáról szőtt tévképzetei” – mutatott rá a professzor.
Fotó: Tőkés Hunor
Csáth közismertebb művei közé tartozik Az elmebeteg nő naplója, valamint az Anyagyilkosság, mindkét műből filmet készített Szász János: utóbbiból A Witman fiúk címmel. Az előadáson elhangzott, Csáth Géza sosem lett annyira híres, mint unokatestvére, Kosztolányi Dezső, ám ez nem gátolta meg abban, hogy a tragikus sorsú író, kritikus, zeneesztéta, orvos rövid idő alatt jelentős alkotásokat hagyjon hátra az utókor, valamint a művészet- és irodalomtörténet számára.
Szajbély Mihály részletesen vizsgálja Csáth életét, szerinte ugyanis a magyar irodalom sokáig elfeledkezett erről az érdekes életpályájú íróról, pedig Csáth Kosztolányitól csupán annyiban különbözött, hogy míg Kosztolányi hihetetlenül tehetséges költőként, íróként ezt az utat választotta magának, addig Csáth Géza sokoldalú tehetségként nem tudta eldönteni, hogy mivel foglalkozna szívesebben. „Unokabátyja, Kosztolányi Dezső »hármas művésznek« tartotta Csáthot” – mondta a kutató.
Fotó: Tőkés Hunor
Kifejtette,
Egyébként a zeneszerzés mellett tette le elsőként a voksát, hisz több hangszeren is játszott, viszont a zeneakadémia nem értékelte, hogy a fiatal tehetség saját műveivel áll eléjük, elutasították. A budapesti orvosi karon folytatta, ahol Sigmund Freud Álomfejtés című könyve hatására az ideggyógyászat és a pszichoanalízis felé fordult. Szajbély Mihály szerint ez irodalmi tevékenységét negatívan érintette, Csáth ugyanis ismerve mások érzelmi világának megfejtését, egyre kevésbé szerette volna, ha saját érzelmeit írásaiból kiolvassák.
Naplóiból tudjuk – amelyeket a professzor szerint azért is írt, hogy később saját magát kielemezze –, hogy szenzitív, a hangulatokat erősen érzékelő ember volt, amit húga szenvedései és halálos betegsége váltott ki nála, ezt próbálta tompítani morfiummal, amihez orvosként könnyedén hozzájutott. Az irodalomtörténész azt is elmondta, az író morfiumfüggőségét egy téves diagnózis indította el, de már előtte is beképzelt magának betegségeket. Először tuberkulózist állapított meg magán, majd szívbetegséget, de impotenciára is gyanakodott, akkor is, amikor Kosztolányi Dezsővel együtt a bordélyházak gyakori vendégévé vált.
– szögezte le az író életművét, élettörténetét több éve tanulmányozó kutató.
Mint kifejtette, Csáthnak a Jolánnal való kapcsolata megszakadt, a szakítás a jövendő feleségnek, Olgának kedvezett, aki viszont inkább csak támasza volt Csáthnak, nem pedig betöltője a Jolán utáni űrnek – a családtagok és barátok szerint nem volt elég intelligens hozzá. Szajbély azt is elmondta, az író mániákusan féltékenyen volt dacára annak, hogy Olgát többször is megcsalta.
Az előadáson elhangzott az is, az első világháború idején Csáth katonaorvosként szolgált, és olyannyira túlzásba vitte a morfiumozást, hogy a felettesei kénytelenek voltak tisztségéből felfüggeszteni. Hazatérése nem segített lelkiállapotán, kis idő elteltével a szer hatása alatt féltékenységből elvesztette önuralmát, és lelőtte feleségét, majd felvágta az ereit. Az orvosoknak sikerült őt megmenteniük, de megszökött az elmegyógyintézetből, elindult a szerb határ felé, de nem jutott át, mielőtt elfogták volna, megmérgezte magát.
Tőkés Hunor
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!