
Klaus Iohannis kitüntetéseket is adományozott csütörtökön a román kultúra napja alkalmából
Fotó: Presidency.ro
A kultúrát súlyosan érintette a világjárvány, ezért nagyobb állami támogatásra volna szüksége – olvasható Klaus Iohannis államfőnek a román kultúra napja alkalmából megfogalmazott üzenetében.
2022. január 15., 15:342022. január 15., 15:34
Az elnök szombati közleménye szerint a kultúrának meghatározó szerepe volt a nemzeti egység megvalósításában és a modern európai román állam kialakulásában. Emlékeztetett arra, hogy január 15-én mindenekelőtt Mihai Eminescu nemzeti költő életműve előtt tiszteleg az ország (a román kultúra napját 2011-ben szervezték meg először, időpontjául az 1850. január 15-én született Mihai Eminescu születésnapját választották).
Ez a nap ugyanakkor alkalmat ad kifejezni megbecsülésünket a művészek, az alkotók iránt, akiknek a tevékenysége a kulturális sokszínűségünk kifejeződésének gazdagságával örvendeztet meg bennünket” – üzente az Agerpres szerint az államfő.
Emlékeztetett arra, hogy a pandémia az alkotók és a kultúrafogyasztók kapcsolatait is befolyásolta, számos kulturális intézménynek és független művésznek „drámai módon” korlátozták a tevékenységét a járványügyi intézkedések.
Az államfő kifejezte azt a reményét, hogy a 2022-es év „közelebb visz a normalitáshoz”, ugyanakkor úgy vélekedett, ha a helyzet idén nem változik, akkor nagyobb állami támogatásra lesz szüksége a kultúrának. Iohannis hangsúlyozta, a költségvetési források mellett az országos helyreállítási terv révén lehívható uniós alapok is megoldást jelenthetnek a kulturális és alkotói ágazat potenciáljának megőrzésére vagy akár növelésére. Emellett szerint szükség lenne egy átfogó kulturális stratégia és egy örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozására is.

Idén közös rendezvénnyel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet a magyar és a román kultúra napját, amelyeket egy hét eltéréssel tartanak minden évben.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!