Fotó: Biró István
Magánéleti mélyponton voltak az alkotók, amikor tavaly év elején elkészítették az Erdélyben is nagy sikert aratott, Ernelláék Farkaséknál című színdarabot – többek között erről beszélt a múlt csütörtökön kezdődött és vasárnapig tartó kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében szombaton szervezett közönségtalálkozón Hajdu Szabolcs rendező, főszereplő.
Mint rámutatott, rövid időn belül több közeli barátjuk, illetve munkatársuk lett öngyilkos, az Ernelláék Farkasékkal című előadással pedig olyan színdarabot akartak létrehozni, amilyet életük azon nehéz időszakában maguk is látni szerettek volna.
Didaktikai szándék nélkül
Török-Illyés Orsolya, a darab másik főszereplője úgy fogalmazott, a projekttel tulajdonképpen saját hajuknál fogva húzták ki magukat a mocsárból. Hajdu Szabolcs arra is kitért, nem didaktikai szándék vezérelte őket, hanem azt szeretnék, hogy a nézők – mint maguk az alkotók – az előadás, illetve az ez alapján készült film hatására számukra fontos kérdéseket tegyenek fel. A rendező ugyanakkor azt is megosztotta a közönséggel, az azonos címmel forgatott film teszt is volt, kiderült ugyanis, hogy mi történik egy olyan alkotással, amelyet állami támogatás nélkül készítenek el.
Hajdu komoly bírálatot fogalmazott meg a magyar filmek külföldi népszerűsítésével foglalkozó Magyar Filmunió kapcsán, mint rámutatott: annak ellenére, hogy az Ernelláék Farkaséknál számos európai filmfesztiválon elnyerte a legfőbb díjakat, továbbra sem szerepel az állami szervezet csomagjában. „Ezzel jár együtt a függetlenség most Magyarországon\" – fogalmazott a rendező, aki a szakma szolidaritását is hiányolta. Az Ernelláék Farkaséknál című előadást pénteken mutatták be a kolozsvári Tranzit Házban, a szereplők pedig több ponton a helyszínhez adaptálták a szöveget, az Ernellát alakító Sárosdi Lilla például az ablakon kinézve megjegyezte: „Nem semmi, hogy az ablak a folyóra néz\".
Lear király a vonatsínen
Rendhagyó előadáshelyszínen, a Remarul vagongyár fogvacogtató hidegében mutatta be szombaton a fesztivál keretében a nagyváradi Mária királyné Színház Az éjszaka szívében – Lear epizód című produkcióját. A Shakespeare drámáján alapuló előadás szövegét a rendező, Gavriil Pinte írta George Banu román származású, Párizsban élő neves színházi szakember és Monique Borie szövegeinek felhasználásával.
Az elme éjszakájáról, a kiúttalan bolyongásokról, az értelemtől és szeretettől mindinkább eltávolodó világról szóló történetet az elhagyatott gyár óriási, kongó terében kialakított, egyszerre zárt és nyitott színházi térben, egy vonatsínen keltette életre a nagyváradi társulat. Ahogyan George Banu fogalmazott a sokarcú sötétség képzetét alapul vevő előadásról, a színház a sötétségből támadó félelmekkel harcol, egyfajta menedék a fénytelenségből előbukkanó rémület ellen. „Azért játszunk, hogy megváltást nyerjünk” – fogalmazott a színházi gondolkodó a produkció kapcsán. A sínen mintha soha nem érne véget az utazás: a shakespeare-i gyűlölet, hitetlenség, szeretethiány, ármány, száműzetés, elidegenedés és gyilkosság állomásai között különféle alkalmatosságokon, gyalogszerrel, vagy mezítláb haladnak ide-oda a hősök, akik a vaksötét éjszakában keresik a megváltás felé vezető utat.
A vasárnapig tartó Interferenciák gőzerővel folytatódik: hétfőn Bodó Viktor rendezésében, a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában látható Gogol Egy őrült naplója című színdarabja, a Luxemburgi Nemzeti Színház pedig Eugėne Ionesco Rinocéroszok című drámáját mutatja be. Az érdeklődőket ugyanakkor nemcsak előadásokra várják: ugyancsak hétfőn, a TIFF Házban mutatják be Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának Egy rendező életművéből című albumát, kedden este pedig a Tranzit Házban a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című film zenekara koncertezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok