Interferenciák: színházi előadás mint önterápia

Mint rámutatott, rövid időn belül több közeli barátjuk, illetve munkatársuk lett öngyilkos, az Ernelláék Farkasékkal című előadással pedig olyan színdarabot akartak létrehozni, amilyet életük azon nehéz időszakában maguk is látni szerettek volna.

Didaktikai szándék nélkül

Török-Illyés Orsolya, a darab másik főszereplője úgy fogalmazott, a projekttel tulajdonképpen saját hajuknál fogva húzták ki magukat a mocsárból. Hajdu Szabolcs arra is kitért, nem didaktikai szándék vezérelte őket, hanem azt szeretnék, hogy a nézők – mint maguk az alkotók – az előadás, illetve az ez alapján készült film hatására számukra fontos kérdéseket tegyenek fel. A rendező ugyanakkor azt is megosztotta a közönséggel, az azonos címmel forgatott film teszt is volt, kiderült ugyanis, hogy mi történik egy olyan alkotással, amelyet állami támogatás nélkül készítenek el.

Hajdu komoly bírálatot fogalmazott meg a magyar filmek külföldi népszerűsítésével foglalkozó Magyar Filmunió kapcsán, mint rámutatott: annak ellenére, hogy az Ernelláék Farkaséknál számos európai filmfesztiválon elnyerte a legfőbb díjakat, továbbra sem szerepel az állami szervezet csomagjában. „Ezzel jár együtt a függetlenség most Magyarországon\" – fogalmazott a rendező, aki a szakma szolidaritását is hiányolta. Az Ernelláék Farkaséknál című előadást pénteken mutatták be a kolozsvári Tranzit Házban, a szereplők pedig több ponton a helyszínhez adaptálták a szöveget, az Ernellát alakító Sárosdi Lilla például az ablakon kinézve megjegyezte: „Nem semmi, hogy az ablak a folyóra néz\".

Lear király a vonatsínen 

Rendhagyó előadáshelyszínen, a Remarul vagongyár fogvacogtató hidegében mutatta be szombaton a fesztivál keretében a nagyváradi Mária királyné Színház Az éjszaka szívében – Lear epizód című produkcióját. A Shakespeare drámáján alapuló előadás szövegét a rendező, Gavriil Pinte írta George Banu román származású, Párizsban élő neves színházi szakember és Monique Borie szövegeinek felhasználásával.

Az elme éjszakájáról, a kiúttalan bolyongásokról, az értelemtől és szeretettől mindinkább eltávolodó világról szóló történetet az elhagyatott gyár óriási, kongó terében kialakított, egyszerre zárt és nyitott színházi térben, egy vonatsínen keltette életre a nagyváradi társulat. Ahogyan George Banu fogalmazott a sokarcú sötétség képzetét alapul vevő előadásról, a színház a sötétségből támadó félelmekkel harcol, egyfajta menedék a fénytelenségből előbukkanó rémület ellen. „Azért játszunk, hogy megváltást nyerjünk” – fogalmazott a színházi gondolkodó a produkció kapcsán. A sínen mintha soha nem érne véget az utazás: a shakespeare-i gyűlölet, hitetlenség, szeretethiány, ármány, száműzetés, elidegenedés és gyilkosság állomásai között különféle alkalmatosságokon, gyalogszerrel, vagy mezítláb haladnak ide-oda a hősök, akik a vaksötét éjszakában keresik a megváltás felé vezető utat.

A vasárnapig tartó Interferenciák gőzerővel folytatódik: hétfőn Bodó Viktor rendezésében, a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában látható Gogol Egy őrült naplója című színdarabja, a Luxemburgi Nemzeti Színház pedig Eugėne Ionesco Rinocéroszok című drámáját mutatja be. Az érdeklődőket ugyanakkor nemcsak előadásokra várják: ugyancsak hétfőn, a TIFF Házban mutatják be Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának Egy rendező életművéből című albumát, kedden este pedig a Tranzit Házban a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című film zenekara koncertezik.