Josse Lieferinxe: Szent Sebestyén közbenjárása a pestises betegekért (1497 körül)
Fotó: Josse Lieferinxe festmény
A középkortól a jelenkorig találnak változatos témájú műveket a magyar és az egyetemes történet iránt érdeklődők egyaránt a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapján. Az oldalon teljes egészében elérhetővé tett kötetek számát folyamatosan frissítik.
2020. április 08., 12:422020. április 08., 12:42
2020. április 08., 12:482020. április 08., 12:48
Több mint harminc kötetet, valamint folyóiratokat, ismeretterjesztő filmet és nemzetközi projektek anyagait tette elérhetővé online a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI ).
Az intézet munkatársai a járványhelyzet miatt segíteni szeretnék a kutatókat, egyetemistákat, tanárokat, diákokat és mindenkit, aki érdeklődik a történelem iránt – közölte az intézmény az MTI-vel. Mint írták, az intézet honlapján teljes egészében elérhetővé tett kötetek száma folyamatosan frissül.
A szerzők, szerkesztők között van többek között Balogh Margit, Berend T. Iván, Csukovits Enikő, Demeter Gábor, Fodor Pál, Kecskés D. Gusztáv, Kosáry Domokos, Pók Attila, Sudár Balázs, Tringli István és Zsoldos Attila. A Történettudományi Intézet folyóiratai – a Világtörténet, a Történelmi Szemle és a Hungarian Historical Review – is elérhetőek az intézet honlapján.
A BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport és a FilmEver Stúdió online oktatási célra felajánlotta az oktatási hivatalnak a magyar Szent Koronáról szóló ismeretterjesztő filmet. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című, Bárány Krisztián és Bárány Dániel rendezésében 2016-ban készült 65 perces alkotás az oktatási hivatal honlapján érhető el.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indították el az intézet tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán történész által szerkesztett A hétköznapi élet története című blogot (Mindennapoktörténete.blog.hu). A blogon új sorozat indult, amely a járványok történetével foglalkozik. Amint a honlapon olvasható,
A sorozat első írását, amelynek címe „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században, Fónagy Zoltán jegyzi. A 19. század első felében felbukkant kolera volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került, sőt a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének a létrehozásához éppen a ragály adott hathatós ösztönzést. Pestis, fekete himlő, kolera, spanyolnátha – a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét.
A járványok története számos, a mostani helyzetben is felmerülő kérdést vet fel. Milyen rövid és hosszú távú hatással voltak a népesedésre, a gazdaságra vagy éppen a társadalmi rendre? Milyen egyéni és közösségi stratégiákat alkalmaztak a védekezésre? Milyen mentalitás jellemezte a vészhelyzetekben a különböző korok emberét? Lehet-e összefüggést találni járványok megjelenése és ökológiai változások között? Milyen civilizációs vívmányokat „köszönhetünk” a nagy járványoknak? Milyen nyomokat hagytak a nagy ragályos betegségek a kollektív emlékezetben, az irodalomban vagy a képzőművészetben? A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indított, de máshol dolgozó történészek előtt is nyitva álló sorozat a fenti kérdésekre keres válaszokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás