
Josse Lieferinxe: Szent Sebestyén közbenjárása a pestises betegekért (1497 körül)
Fotó: Josse Lieferinxe festmény
A középkortól a jelenkorig találnak változatos témájú műveket a magyar és az egyetemes történet iránt érdeklődők egyaránt a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapján. Az oldalon teljes egészében elérhetővé tett kötetek számát folyamatosan frissítik.
2020. április 08., 12:422020. április 08., 12:42
2020. április 08., 12:482020. április 08., 12:48
Több mint harminc kötetet, valamint folyóiratokat, ismeretterjesztő filmet és nemzetközi projektek anyagait tette elérhetővé online a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI ).
Az intézet munkatársai a járványhelyzet miatt segíteni szeretnék a kutatókat, egyetemistákat, tanárokat, diákokat és mindenkit, aki érdeklődik a történelem iránt – közölte az intézmény az MTI-vel. Mint írták, az intézet honlapján teljes egészében elérhetővé tett kötetek száma folyamatosan frissül.
A szerzők, szerkesztők között van többek között Balogh Margit, Berend T. Iván, Csukovits Enikő, Demeter Gábor, Fodor Pál, Kecskés D. Gusztáv, Kosáry Domokos, Pók Attila, Sudár Balázs, Tringli István és Zsoldos Attila. A Történettudományi Intézet folyóiratai – a Világtörténet, a Történelmi Szemle és a Hungarian Historical Review – is elérhetőek az intézet honlapján.
A BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport és a FilmEver Stúdió online oktatási célra felajánlotta az oktatási hivatalnak a magyar Szent Koronáról szóló ismeretterjesztő filmet. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című, Bárány Krisztián és Bárány Dániel rendezésében 2016-ban készült 65 perces alkotás az oktatási hivatal honlapján érhető el.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indították el az intézet tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán történész által szerkesztett A hétköznapi élet története című blogot (Mindennapoktörténete.blog.hu). A blogon új sorozat indult, amely a járványok történetével foglalkozik. Amint a honlapon olvasható,
A sorozat első írását, amelynek címe „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században, Fónagy Zoltán jegyzi. A 19. század első felében felbukkant kolera volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került, sőt a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének a létrehozásához éppen a ragály adott hathatós ösztönzést. Pestis, fekete himlő, kolera, spanyolnátha – a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét.
A járványok története számos, a mostani helyzetben is felmerülő kérdést vet fel. Milyen rövid és hosszú távú hatással voltak a népesedésre, a gazdaságra vagy éppen a társadalmi rendre? Milyen egyéni és közösségi stratégiákat alkalmaztak a védekezésre? Milyen mentalitás jellemezte a vészhelyzetekben a különböző korok emberét? Lehet-e összefüggést találni járványok megjelenése és ökológiai változások között? Milyen civilizációs vívmányokat „köszönhetünk” a nagy járványoknak? Milyen nyomokat hagytak a nagy ragályos betegségek a kollektív emlékezetben, az irodalomban vagy a képzőművészetben? A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indított, de máshol dolgozó történészek előtt is nyitva álló sorozat a fenti kérdésekre keres válaszokat.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
1 hozzászólás